Nyár végi nyugalom

A két héttel ezelőtti adatzuhatag után kevés új információhoz juthattunk a múlt héten. A legtöbb makroelemző talán még mindig a GDP-adat okozta sokkot dolgozza föl. Magyar és világgazdasági szempontból a múlt hét legbiztatóbb fejleménye, hogy a tőzsdék zuhanása megállt, s immáron nem válságként, csupán korrekcióként értékelik a bekövetkezett eseményeket. Bár néhány szakember korábban is hangoztatta: nincs és nem is lesz igazi katasztrófa, a piacok megnyugvására egészen mostanáig várni kellett. Leginkább talán a júniusi bérstatisztika tűnik kiemelésre érdemesnek a hazai makroadatokból. Bár első látásra az összesített adat – 10 százalékos bruttó átlagkereset-növekedés 12 hónap alatt – ijesztőnek tűnik, a részletes vizsgálat azt sejteti: a korábban kifizetett 13. havi juttatások okozhatják a gyorsabb bérkiáramlási ütemet. Az elemzők által kiemelt figyelemmel kísért versenyszektorban a bérek éves növekedése már hónapok óta 10–12 százalék között van, itt nem mutat változást a statisztika. Nem egyértelmű, hogy egy ilyen előbbre hozott kifizetésnek lehet-e lényeges hatása a makrováltozókra. Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint a pluszjövedelem megemelheti a lakossági fogyasztást, ez kedvezően hatna a lanyha hazai termékre. Ellenben ha a többletjövedelemhez jutott háztartások – adott esetben: a költségvetésben dolgozók – fogyasztássimítási hajlandósága erős, akkor nem várható érdemi hatás a GDP keresleti oldalán, viszont nőhet a háztartások nettó megtakarítása. Az valószínűtlennek tűnik, hogy a mostani bérkiáramlás inflációs nyomással járna.

A másik fontosabb számadat a szállítási teljesítmények statisztikája. A szállított áruk tömegének és az árutonna-kilométerek megugrása feltehetően az export és import dinamikájával van összefüggésben. A személyszállítás visszaesése a turisztikai szektor gyengébb teljesítményét tükrözheti. MZs