Tiltás helyett rugalmasság

- Július közepén egyeztetett az egészségügyi miniszter a dohányzás betiltásáról a zárt, nyilvános helyeken a dohányipar, a vendéglátósok, illetve a civilszervezetek képviselőivel. A megbeszélés nyomán, úgy tűnik, 2009-től Magyarországon is életbe lép a tiltás. Megítélése szerint milyen hatással lehet ez a hazai cigarettaforgalmazókra, illetve a gazdaságra?

- Azt követően, hogy az Európai Unió a tagállamokra bízta, döntsenek a nyilvános helyeken való dohányzás kérdéséről, nem lep meg, hogy Magyarországon is megindult az ezzel kapcsolatos párbeszéd. A BAT Hungary támogatja a szabályozást ezen a területen is, feltéve, hogy az jó, értelmes és betartható. Magyarországon 1999 óta létezik egy véleményem szerint rendkívül jó és európai viszonylatban is igen szigorú törvény a nemdohányzók védelméről. Az a véleményem, hogy a további szigorítás helyett talán szerencsésebb lenne, ha ezt a törvényt hajtanák végre hatékonyabban, és szigorúbb lenne a büntetés azokkal szemben, akik nem tartják be a törvényt. Az egyértelműen látszik, hogy a nemdohányzók igénylik a füstmentes környezetet a vendéglátóhelyeken, azonban ez csak akkor valósulhat meg, ha megfelelően tudnak gondoskodni a két szektor elválasztásáról. Ennek számtalan módja van, az egyik megoldás a szellőztetés kialakítása lehet. Ez azonban komoly fejlesztéseket igényel, és a jelenlegi helyzetben ezt csak a nagyobb üzletek engedhetik meg maguknak. A kisebb vendéglátóhelyek arra kényszerülhetnek, hogy valamelyik csoportot kizárják. Ha a szigorú tiltás valósul meg, akkor a felnőtt lakosság 32-38 százalékát kitévő dohányosokat kell száműzniük az üzleteikből. Ezt a kis- és középvállalkozásként működő vendéglátósok egyszerűen nem engedhetik meg.

- Hazájában, Nagy-Britanniában július elején lépett életbe a szigorítás, míg Írországban már évek óta nem lehet dohányozni a vendéglők zárt helyiségeiben. Milyenek a tapasztalatok, milyen hatásai voltak a rendeletnek ott?

- Véleményem szerint a Nagy-Britanniában bevezetett tiltás nemcsak felesleges, de antiliberális is, hiszen az emberek legkevesebb 22-23 százaléka dohányzik a szigetországban. Kérdés, hogy milyen hatással lesz a brit társadalom egyik fő jellemzőjére, a „pubkultúrára”. Kiszorítani ilyen sok embert a brit kultúra egyik fontos tényezőjéből megítélésem szerint szerencsétlen helyzet. Ha jobban átgondolnánk a kérdést, ha több párbeszéd lenne, jobb eredményt lehetne elérni. Őszintén fel kell tenni a kérdést, hogy mi is a tiltás igazi célja. A tiltás ugyanis nem csökkenti a dohányzást, legalábbis az írországi tapasztalatokból ez szűrhető le. Átmenetileg, egy-másfél éves időszakra bekövetkezett ugyan egy kismértékű csökkenés a fogyasztásban – és ezzel párhuzamosan a jövedékiadó-bevételben is –, de ezt követően a cigarettaértékesítés viszszatért a korábbi szintre. A dohányosok megváltoztatták fogyasztási szokásaikat, miközben a kisebb vendéglátóhelyek, főként vidéken, nagyon nehéz időket éltek meg. Az ír tapasztalatok nem győztek meg arról, hogy a szigorú tiltás a legmegfelelőbb megoldás, talán szerencsésebb lenne a több konzultáció, a rugalmasabb megközelítés azokban az országokban, amelyek még vizsgálják, miként reagáljanak az EU Zöld könyvében lefektetett javaslatra.

- Említette, hogy Írországban komoly adóbevételtől esett el az állam a visszaesés éveiben; a magyar költségvetés mennyit veszíthet?

- Ezt nehéz kiszámítani, de becsléseink szerint akár a 30 milliárd forintot is elérheti éves szinten a jövedékiadóbevétel-kiesés, amennyiben a teljes tiltás mellett voksolnak. Ez nagyjából akkora tétel, amekkorával a szigorúbb határellenőrzésnek köszönhetően tavaly nőttek a cigarettaértékesítésből származó állami bevételek.

- Milyen tendenciák érvényesültek az elmúlt években a hazai cigarettapiacon?

- A 2003–2004-es, nagymértékű – három lépésben 94 százalékos – jövedékiadó-emelést követően nőtt meg számottevően az illegálisan értékesített termékek részesedése, elérve a 23-25 százalékot, miközben a legális piac a 2002-es 21 milliárd szálról 2005-re 13,5 milliárdra csökkent. A legális piac összeomlott, és az ezzel párhuzamosan elvesztett mintegy 200 milliárd forintnyi adóbevétel arra ösztönözte a pénzügyi kormányzatot, hogy konzultáljon a dohányipari vállalatokkal, valamennyi érintettel. Sikerült kidolgozni egy józan, az azonnali bevételi szempontokon túlmutató, mérsékelt jövedékiadó-emelési menetrendet az uniós szint elérésére. Ez stabilizálta a legális piacot, illetve a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága múlt évben bevezetett szigorúbb ellenőrzései és szankciói – a csempészjármű elkobzása – hatására csökkent a feketekereskedelem.

- A szigorúbb határ- és vámellenőrzés hatásai érezhetők voltak az év első felében is?

- Határozottan. Az előző év hasonló időszakához képest 14 százalékkal nőtt a forgalom, és a 2005-ös, már említett 13,5 milliárd szálról az idén várhatóan 16 milliárdra nő a legális cigarettaértékesítés. A helyzet tehát ma sokkal kedvezőbb Magyarországon, mint két éve volt, ebben kulcsszerepet játszik az ágazat szereplői, a vámhatóságok és a Pénzügyminisztérium közötti párbeszéd. Bár ritkábban esik szó erről a hatásról, az illegális cigarettaforgalmazás visszaszorítása csökkenti a szervezett bűnözés pénzügyi alapjait is.

- Az elmúlt év árháborút és az olcsó cigaretták előretörését hozta a magyar cigarettapiacon. Hogyan látja, az idén is folytatódik ez a tendencia?

- Az olcsó kategóriájú cigaretták iránti kereslet még mindig nő, ugyanis a feketepiacról a legálisra visszatérő fogyasztók az ilyen típusú termékeket választják, hiszen áruk alig haladja meg az illegálisan forgalmazottakét. Egyébként ez a szegmens jelenleg a teljes piac 42 százalékát képviseli, míg a már középkategóriát jelentő termékek a felét adják. Magyarországon a prémium kategóriába tartozó termékek mindössze a piac 8 százalékát teszik ki. Azonban bízom abban, hogy eljön egy stabilitási periódus, és egy kedvezőbb makrogazdasági környezetben növekedhet a drágább cigaretták piaca is. Persze a stabilitás a jövedéki adó szintjétől is függ, hiszen mint a tapasztalatok mutatják, a nagyobb mértékű emelés bizonytalanságot okoz, visszaveti a legális piac fejlődését. Budapesten egyébként 16 százalékos a prémium termékek részesedése, ez jól mutatja, hogy mekkora lehetőség van ebben a szegmensben.

- Mi lesz a közép- és felső kategóriás termékek sorsa Magyarországon?

- Az elmúlt években hanyatlás vagy stagnálás volt a prémium kategóriás termékek szegmensében. Magyarországon nem igazán történt jelentős termékfejlesztés ezen a területen. Az új termékek bevezetésénél és a fejlesztéseknél a közepes árkategóriájú és az olcsó cigarettákra összpontosítottak a gyártók és a forgalmazók. Azonban vannak biztató jelek, így például a legdinamikusabban fejlődő termékek most a vékony és a szupervékony cigaretták. Hiszünk abban, hogy a prémium cigarettáknak van helyük a magyar piacon, és nő is a fogyasztás, hiszen a növekvő összforgalom mellett ezek a termékek tartják piaci részesedésüket. A BAT Hungary is erősít ebben a kategóriában. A közelmúltban dobtuk újra piacra Magyarországon a százéves múltra visszatekintő Dunhillt, amely hagyományai, hírneve és minősége révén lehet sikeres ezen a piacon is.

- Milyen eredményeket várnak az új márkától?

- Még csak nagyon rövid ideje van a piacon, ezért korai lenne következtetéseket levonni, de a jövőt illetően bizakodóak vagyunk, mindenesetre tíz százalék feletti növekedést várunk.

- Milyen szerepet játszik a magyarországi leányvállalat a BAT csoporton belül?

- Annak ellenére, hogy Magyarország kis piac, a helyi vállalatnak nagyon komoly hírneve van a cégen belül. Nemcsak az üzleti eredményekben történt jelentős fejlődés az elmúlt években, de a szervezeti felépítés, a működés területén is sokat lépett előre a magyar leánycég, amelynek elismertségét jól mutatja, hogy tesztországként tekintenek Magyarországra, az új dolgokat itt próbálják ki.

- Hogyan sikerült a múlt év a cég tulajdonában lévő pécsi dohánygyárban, és mire számítanak az idén?

- Tavaly 28 százalékkal nőtt a pécsi üzem termelése 2005-höz képest, és az idén is további enyhe növekedéssel számolunk. Egyébként nagyon hatékonyan sikerült megszervezni a termelést Pécsett, ennek köszönhetően a belátható jövőben az európai gyártókapacitás fontos része lesz a jelenleg mintegy 25 százalékban exportra termelő üzem. A BAT csoport talán legszebb gyárépülete a pécsi, de műemléki jellege miatt nagyon bonyolult a bővítése. Ennek ellenére a tervek szerint új gépsorokat állítunk üzembe a közeljövőben.

1998-ban került a Rothmans céghez, majd az összeolvadás után a BAT marketingvezetője volt a Közel-Keleten.

2001-től a vállalat központjában, Londonban dolgozott. Magyarországon először a marketingterület igazgatója lett.

2006 óta a BAT Hungary vezérigazgatója.

Nős, egy hároméves kisfiú édesapja. Mivel gyermeke mindössze néhány hetes volt, amikor Magyarországra érkezett, ő ma már jól elboldogul magyarul is. Családjával Budapesten élnek, imádják a várost, a légkörét, kultúráját. Szeret síelni, korábban rögbizett.

1998-ban került a Rothmans céghez, majd az összeolvadás után a BAT marketingvezetője volt a Közel-Keleten.

2001-től a vállalat központjában, Londonban dolgozott. Magyarországon először a marketingterület igazgatója lett.

2006 óta a BAT Hungary vezérigazgatója.

Nős, egy hároméves kisfiú édesapja. Mivel gyermeke mindössze néhány hetes volt, amikor Magyarországra érkezett, ő ma már jól elboldogul magyarul is. Családjával Budapesten élnek, imádják a várost, a légkörét, kultúráját. Szeret síelni, korábban rögbizett. Cég: BAT Hungary A világ egyik vezető dohányipari vállalatcsoportjának számító British American Tobacco 1992-ben jelent Magyarországon, a pécsi dohánygyár felvásárlásával.

A cég 2005-re 47 százalékos részesedésre tett szert a hazai piacon, 6,5 milliárd szál cigarettát értékesítettek Magyarországon.

A társaság mintegy 880 főt foglalkoztató magyar érdekeltségeinek összbevétele 2005-ben meghaladta a 238,5 milliárd forintot.-->