Ború után derű jöhet

Elég vegyes képet kaphattunk a hazai folyamatokról: a múlt hét első felében inkább kedvezőtlen hírekről tudósíthattunk, míg a legfrissebb statisztikák némi derűlátásra adhatnak okot. A júniusi kiskereskedelmi forgalom adatai (12 hónap alatt 3,6 százalékos, gyorsuló visszaesés) tulajdonképpen nem okoztak meglepetést, hiszen az elemzők többsége azt jósolja: a lassuló GDP mögött jelentős részben éppen a megszoruló magánfogyasztás áll. Az egyre rosszabb év/éves számok azt sugallják, hogy a kiigazító program keresleti hatása még jó ideig érződni fog.

A hétfői kamattartás egybevágott a várakozásokkal; a jegybank a kamatcsökkentés irányába mutató hazai makroadatoknál nagyobb súlyt helyezett az amerikai válság okozta nemzetközi zavarodottságra. Az inflációs jelentésnek a döntéssel egy napon publikált korrekciója korántsem fest biztató képet a hazai folyamatokról. Az idei GDP-prognózis felülvizsgálata mellett az MNB megemelte ez évi és 2008-as várakozásait is. A kockázatok között megjelent a vártnál magasabb élelmiszer- és energiainfláció, ráadásul a jegybanki elemzők elmondásából kitűnik: egyre jobban félnek az MNB-ben attól, hogy a piac kevésbé bízik inflációs előrejelzéseikben. Ez pedig – a béremelések révén – valóban feltolhatja a fogyasztói árakat. Ha azonban valóban 3 százalék alá kerül 2009-re, úgy – amennyiben a kormány következetes a kiigazítási csomag végrehajtásában – reális esély lesz arra, hogy 2011-re bevezethessük az eurót. Ez tűnik ki abból, hogy a kormány és az MNB elkezdett dolgozni az euróra való átállás gyakorlati feltételein.

A hét második felének legjobb híre a stabil munkanélküliségi, illetve a javuló aktivitási ráta volt. Az ipari termelői árak stabilitása azt jelzi: inflációs szempontból valóban inkább a mezőgazdaságra kell figyelnünk. Az eurózónából, illetve specifikusan a német gazdaságból érkező lassulási híreket egyelőre nem kell túlreagálni. MZs