Elhatárolódás

Az elmúlt hét kétségkívül legfontosabb eseménye az ötpárti találkozó volt. No nem a pénteki, ahol külföldi újságírók és diplomaták előtt sikerült alaposan lejáratni Magyarországot, hanem a keddi, ahol – a köztársasági elnök közreműködésével – legalább valami elindult a költségvetési szabályok szigorítása, számonkérhetősége terén. Talán még az FHB furcsa villámprivatizációját érdemes itt megemlíteni.

Ezt leszámítva maradt a szokásos cirkusz a népnek (ha már kenyér nincs). A kormány és holdudvara náciveszélyt vizionál néhány – inkább szánalmas, mintsem félelmetes – suhanc bohóckodása kapcsán. Csúcspontként pedig az egész kormány demonstratívan tiltakozott egy alig hallgatott rádió még kevésbé nézett honlapján megjelenő elfogadhatatlan montázs miatt, amely Szetey államtitkárt ábrázolta. Az ostoba szerkesztőt amúgy példás gyorsasággal kirúgták az eset után. (Bárcsak a konvergenciaprogramban szereplő ingatlanadó bevezetése mellett is ilyen határozottan kiálltak volna a miniszterek, azt viszont épp most szabotálják el.) Eközben a Fidesz és sajtója sorra adja a magas labdákat ellenfelének, ahelyett hogy minél gyorsabban és európai módon rövidre zárná a dolgot. Egyedül Sólyom László államfő üzente azt, amit kellett. És bár engem még nem szólított fel rá senki, ezúton szeretnék elhatárolódni a szélsőségesektől, valamint azoktól, akik álvitákkal terelik el a figyelmet az ország előtt álló egyéb fontos feladatokról. GCs