Infláció lenn és fenn

Az elemzők félelmei beigazolódtak: az infláció nem csökkent, és várhatóan nem is fog a korábban várt mértékben – ez az elmúlt hét legfontosabb tanulsága. Igaz ugyan, hogy – bázishatások miatt – a korábbi 8 százalék feletti éves infláció helyett csak 6,4-et kell írnunk, ez azonban aligha megnyugtató. A mérsékelt áremelkedést mutató nyári hónapok után az élelmiszerek, a szeszes italok és dohánytermékek, a ruházkodási cikkek és az üzemanyagok is jelentősen drágultak. Az áremelkedésben szezonális tényezők mellett részben hatósági döntések is szerepet játszhattak. Ez azonban sajnos nem minden. Az élelmiszerárak egy hónap alatt több mint 2 százalékot ugrottak, és könnyen lehet, hogy a beharangozott élelmiszer-infláció itt nem áll majd meg. A Tárki kutatói szerint ha az agrártermékek drágulása az év további részében is ilyen határozottan érvényesül a feldolgozott termékek árában, úgy az éves átlagos infláció akár a 8 százalékot is elérheti.

Ilyen ütemű áremelkedés mellett persze nehéz a többi, kedvezőbb statisztikának örülni. Az ipar és a külkereskedelem szárnyalása már egyáltalán nem újdonság. Hiába jó a külső konjunktúra, ha a magasabb árak miatt a reálbérek alacsonyan maradnak, akkor a hazai fogyasztás továbbra sem tud magára találni. Így a magyar gazdasági növekedés ezután is az egyik leggyengébb maradhat uniós viszonylatban. Az Ecostat szerint például a vállalatok túlnyomó része továbbra sem mer a belföldi értékesítési lehetőségek javulásával számolni a következő fél évre. A kutatóintézet prognózisa alapján a kiskereskedelem a következő hónapokban is stagnálni fog.

Persze érdemes a biztatóbb jelekre is figyelni: a PM gyorsjelentése alapján a szeptemberi államháztartási hiány mintegy 35 milliárddal lett kisebb a vártnál. Hogy a tervtúlteljesítésekkel eleve számoltak-e a szaktárcánál, az csak decemberre derül ki. MZs