Lisszaboni csúcstétek

Nagy az igyekezet, hogy végre legyen – alkotmány helyett – legalább reformszerződése az Európai Uniónak. A portugál fővárosban összesereglő állam- és kormányfőknek ezzel együtt csaknem tíz tagállam kifogásaival kell valamit kezdenie, hogy megszülessen a megállapodás. Vagyis ma este még mindenképpen alighanem teátrális vita, holnap viszont – a megfigyelők szerint – már nagy összeborulás várható Lisszabonban.

A kifogások száma óráról órára csökken – adják hírül a hírügynökségek és tagállami illetékesek is. Ha létrejön a megállapodás, és a továbbiakban is a menetrend szerint alakul minden, akkor decemberben az EU tagállamainak vezető politikusai aláírhatják a szerződést, és 2009-re megtörténhet a teljes körű ratifikáció is. Ezzel gyakorlatilag megvalósulhat az, amit a referendumot tartó Franciaország és Hollandia polgárai 2005-ben leszavaztak. Az európai alkotmány, csak nem olyan cirkalmas, és reformszerződésnek hívják. A hatékonyabb intézményrendszer, amely a döntéshozatalban kisebb bürokráciát és nagyobb demokráciát ígér.

Felszabadul végre az EU a mai bénító nagy nyomás alól. A jóhiszeműek szerint így a tagállamok közötti perpatvarok helyébe érdemi eszmecserék lépnek olyan kérdésekről, amelyek a tagállamokban élők mindennapjait tényleg befolyásolják. Át lehet gondolni az energiapolitikát: a fogyasztói árakat, a piaci állapotokat és a külső szállítóktól való függőségeket. Ideje lenne végre pontosan elemezni a klímaváltozás hatásait Európára nézve, s mielőbb stratégiát is kidolgozni a kedvezőtlen folyamatok megállítására, vagy legalábbis lelassítására.

Gondolni kell a jövőre. Például arra, hogy milyenné formálódik az Európai Unió 2014 után a globalizáció vagy az időközben ismét megreformált kohéziós politika hatására. Ma még zavaros a helyzet, s még zavarosabb a kilátás.

A tisztulás megindulása 2009-re várható, a reformszerződés ratifikálásával.