Miért csökken Budapest vonzereje a befektetők előtt?

Charles Taylor. A Cushman & Wakefield ügyvezetője. Kevésbé divatos. „Három közép-európai ország fővárosa visszaesett a tavalyi évhez képest. Ez szerintem részben azzal is magyarázható, hogy Magyar-, Cseh- és Lengyelország EU-csatlakozása már régen megtörtént, és talán egyre kevésbé »divatos« desztináció Európában. Ha a költségeket figyeljük, Budapest mind kevésbé vonzó, például az adó- és más kedvezmények terén a 2.-ról a 6. helyre zuhant. Valós veszélye van annak, hogy egyre kevesebb külföldi vállalat választja a magyar fővárost a jövőben, ha nem lesz más vonzerő. Úgy látom, hogy a magyar irodapiac sokkal inkább a nemzetközi fejleményektől, és nem a magyar gazdaságtól függ. Ugyanakkor azon cégeknek, amelyek már itt vannak és bővíteni szeretnének, fontos az irodaházak belső változtathatósága is.”

Számely Péter. Az Eurohypo ügyvezetője. Olcsóbb irodabérlet. „Visszaestünk, ugyanakkor üzleti partnereimtől azt hallom, hogy nálunk jobb az atmoszféra, egyszerűbben: több mindent tud felkínálni a fővárosunk a pihenésre, a szabadidő jó és tartalmas eltöltésére. A pénzügyi szektorban egyébként egyelőre nem tapasztalom, hogy a külső változások – például az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság – bármilyen jelentős módon befolyásolták volna a Magyarországgal kapcsolatos üzleti döntéseiket. Budapesten – bár egyre alacsonyabbak a hozamok, s így drágák a kereskedelmi ingatlanok – még mindig kisebbek a bérleti díjak, mint Prágában és Varsóban. A fejlesztők a gyors exitet keresik, sok függ attól, hogy a közeljövőben milyen finanszírozási hajlandóságot mutatnak a bankok. Egyes projektek viszont elhúzódhatnak.”

Lakos Imre. Budapest XI. kerületének alpolgármestere. Csodavárás. „Budapest egyszerűen nincs kitalálva, nincs kiemelve egy vagy két érv, amiért érdemes idejönni. Nem történtek nagy lélegzetű átalakulások az elmúlt években. A négyes metróval kapcsolatban inkább azt mondanám: nem csodavárás kell, hiszen az is csak egy szükséges eszköz lesz, amely az alapvető problémát, a gyors, belső közlekedés hiányát nem oldja meg, csak enyhíti. Az új vonalhoz kapcsolódva Közép-Európa legnagyobb intermo-dális központja épül fel Kelenföldön, amely mind költségeiben, mind méreteiben meghaladja például az új kormányzati negyedet. A PPP-kre szerintem nincs igazi lehetőség az infrastrukturális beruházásoknál, a kormány és a főváros önálló feladata a külső források, például az uniós pénzek bevonása.”

Schőmer Norbert. Az AIG/Lincoln ügyvezető igazgatója. Nyelvtudás. „Kínából és Indiából egyre több cég települ vissza Európába, mert túl nagy a kulturális különbség. A mi térségünket ez segíti, a kontinens nyugati és keleti része között sokkal kisebb a szakadék. A nyelvtudás és különösen az együttműködési készség viszont gyatra, ezeket a készségeket kellene fejleszteni az egyetemeken, és nem elmélettel tömni a hallgatók fejét. Az, hogy az infokommunikáció terén csak a 32. helyen áll Budapest, inkább a válaszadók régi beidegződésének köszönhető. Az irodaházak esetén a fejlesztők csak a kereteket teremtik meg, a bérlők sokszor saját rendszereikhez és szolgáltatóikhoz ragaszkodnak. Sokkal fontosabb viszont a közlekedés javítása, hiszen a tőke forgási sebességét fizikailag is akadályozza a még mindig nem megfelelő infrastruktúra.”

Szabados Krisztián. A Political Capital elemzője. Oktatás. „Jó lenne, ha a politikusok is érzékelnék azt, hogy Budapest visszaesett. Szerintem sokkal hatékonyabb városfejlesztésre és városmarketingre van szükség. Még több fejlesztés kellene az oktatásban, például az internethasználatban, ez a kormány és az önkormányzatok felelőssége és feladata is. Bizonytalanság a vállalkozásokra nézve a tervezett ingatlanadó, de a kiszámíthatóságot inkább általános értelemben kérik számon a mindenkori kormányon. Az idetelepedett vagy idejönni szándékozók többségének szemében szerintem elég stabil a kormányzat helyzete, bármennyire is megtévesztheti őket az a látszólagos kormányváltáskényszer, amelyet az ellenzék hangoztat. Örömteli, hogy a listában a k+f tevékenységet sokan hoznák ide, ezt a hajlandóságot növelni kell bennük.”