Öröklési packa

Ne hagyj örökbe semmit, mert megkeseríted örököseid életét. Magyarországon az sem jó, ha nem örökölsz, de az is sok bajjal jár, ha örökséghez jutsz. Édesapám ez év májusának végén hunyt el, június közepén búcsúztattuk. Az önkormányzat július közepén készítette el a hagyatéki leltárt. Aztán csend, a hivatal nyáron ráér. Szeptember elején érdeklődtem újra a hivatalban, ahol elmondták, hogy átküldik az iratokat a közjegyzőhöz. A közjegyző közölte, hogy még nem kapott semmit, majd utánanéz a dolgoknak.

Egy hét múlva a titkárnő elmondta, hogy tájékoztatást kérnek az önkormányzattól. Végre elhozták az iratokat, ekkor igazolást kértek a banktól, ahol édesapámnak bankszámlája volt. A bank az egész időszak alatt felszámolta a számlavezetési díjat, persze a számlához a hivatali eljárás miatt nem lehet hozzáférni.

Október elején még mindig nem kaptak választ a banktól, legyek türelemmel, majd értesítenek. Egy kártérítési pert, amelyben édesapám volt a felperes, nem lehet folytatni, édesanyám, aki súlyos beteg, nem juthat hozzá az őt megillető pénzhez. A hivatalnak, a banknak, a közjegyzőnek nem sürgős. Az sürgős lesz, amikor be kell fizetni az öröklési illetéket a kincstárnak. A kincstár pedig védi a bevételi forrást, kell a pénz, ezért öröklési illeték lesz és punktum.

Európában mindenütt vitatják a „haláladót”, amelynek jelentősége egyre csökken a költségvetésben, de egyre bosszantóbb az örökösöknek. A gyászolókat sújtó procedúra, az öröklési packa – amelyet még meg is fizettetnek – méltatlan és sértő. Az illeték a már adózott jövedelmet sarcolja, az eljárás pedig a lelket. Egy német közgazdász új elemzése szerint az öröklési adó a polgárok fiskális kizsákmányolásának a mintapéldája, olyan adó, amely célzottan semmisíti meg a családi tőkét. Találó megfogalmazás.