Rendteremtési program

Négy évtizeden át megtapasztalhattuk, milyen a rend, ha nem társul hozzá szabadság, majd a rendszerváltozás után azt is, milyen szárnyaszegett tud lenni a szabadság rend nélkül. Vagyis amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az őszi parlamenti ülésszak első napján ismertette az Új rend programjának első tíz pontját, abból a roosevelti alaptézisből indult ki, hogy a szabadság és a rend a demokráciában kéz a kézben jár. Olyan ügyeket kell rendbe tenni, amelyekkel évek óta kínlódik a jogalkotás. Objektív felelősséget kialakítani a közlekedésbiztonságban, új szankciókat bevezetni az élelmiszer- vagy a környezeti biztonságban, hatékonyabb jogi környezetet teremteni a kirekesztés és gyűlöletkeltés elleni fellépéshez, erősíteni a fogyasztóvédelmet, újra nekiveselkedni a feketemunka visszaszorításának, átláthatóvá tenni a képviselői költségelszámolás és a pártfinanszírozás szabályait.

A rendteremtést a politikai osztálynak önmagán kell kezdenie. Nem szabad szemérmesnek lenni a képviselői fizetések ügyében, mert képviselőnek lenni tisztesség és becsület dolga, de egyfajta nemes hivatás is, amiért megfelelő illetmény jár. Az emberek igazságérzetét viszont sérti, ha ennek egy részével nem számolnak el a törvényhozók. Ha a politikai elit tehetetlen a saját ügyeinek rendbetételével kapcsolatban, milyen erkölcsi alapon vár el együttműködést a választópolgároktól?

A kormány elkötelezett abban, hogy változtasson a társadalom többségét irritáló kampány- és pártfinanszírozási szabályokon. Támogatást kizárólag természetes személyek nyújthatnának, míg a finanszírozók személyi köre és a kiadási oldal költségei nyilvánossá, az Állami Számvevőszék által is ellenőrizhetővé válnának. Támogatjuk az elkülönített kampányszámla bevezetését, a pártok állami dotálásának növelését átlátható szabályozás mellett, és készek vagyunk meghúzni a kampányköltségek felső határát is. A változtatás igénye mindkét politikai oldalon érzékelhető.

Becslések szerint tavaly a feketegazdaság aránya a GDP 17-18 százaléka volt, ez mintegy 3700 milliárd forintot jelent. A feketegazdaság résztvevői tehát egy év alatt annyit tesznek zsebre, mint amenynyi a nyugdíjasok éves járandósága vagy az egészségügyi büdzsé egyévi kerete. A feketemunka elleni küzdelemben olyan szabályozásra van szükség, amely igazságosabbá teszi a közteherviselést, erősíti a tisztességes piaci verseny feltételeit. Az ebből befolyó többletbevételeket két célra fordítaná a kormány: egyrészt az oktatás, a képzés és az iskolaügy megújítására, másrészt 2009-től az adók érzékelhető mérséklésére.

Tűrhetetlen, hogy évente több mint ezerkétszázan halnak meg és harmincezer a sérült a közútjainkon, százezer gyorshajtás miatti feljelentésnek pedig nem lehet érvényt szerezni. Ezért gondoljuk azt, hogy a közúti ámokfutókkal, a gyorshajtókkal, az ittasan vezetőkkel, a zebrán átszáguldozókkal szemben zéró toleranciát kell hirdetni. Olyan közlekedési igazgatási bírságot vezetünk be, amely a jármű tulajdonosát (üzemben tartóját) teszi majd felelőssé a kocsijával elkövetett szabálysértésekért. Megteremtjük annak a lehetőségét, hogy az autópályákon és a díjköteles autóutakon a matrica-ellenőrző kamerák sebességet is mérhessenek, az önkormányzatoknak meg azt, hogy a leginkább balesetveszélyes helyeken ők is felállíthassanak helyi traffipaxokat, radarokat.

A program máris további két ponttal bővült: foglalkozunk a hatósági eljárások egyszerűsítésével és az állampolgári jogtudat fejlesztésével is. Szeretnénk továbbfejleszteni az egyablakos rendszert, az e-ügyintézést és az okmányirodák munkáját. Ami a jogtudat fejlesztését illeti, napjainkban a gyerekek bankkártyát és mobiltelefont kapnak a szüleiktől, de azt nem tudják, hogy Magyarországnak mi az államformája, milyen kötelezettségeik vannak, mint ahogy nem ismerik a hétköznapi életre vonatkozó alapvető jogi előírásokat sem.

A szerző kormánybiztos