Kapacitáshiány

A harmadik negyedéves, újabb mélypontot jelentő GDP-bővülési adat kapcsán megoszlanak a vélemények, hogy elérte-e a hazai gazdaság a növekedési mélypontot. Amellett, hogy a mezőgazdasági termelés zuhanása olyan alacsony szintre taszította az ágazatot, hogy onnan csak növekedni tud, és több más területen is átmeneti jelenségek fékezik a bővülést, vannak a pesszimizmust erősítő jelek. Nem szabad elfelejteni, hogy a mostani csökkenés nem kizárólag a kormányzati intézkedések közvetlen hatásának, a fogyasztási kereslet szűkülésének tudható be, hanem messzebbre nyúló okai is vannak.

A beruházások már több mint egy éve nagyjából stagnálnak, ez erősen szűkíti a növekedési lehetőségeket. Ha gyarapodott is a termelés, azt többnyire a jobb kapacitáskihasználással és nem bővítéssel érték el a hazai termelők. A beruházások más tényező tekintetében is fontosak: a technológiai fejlesztések is csak azok nyomában tudják kifejteni a hatásukat, vagyis közvetlenül befolyásolják a hazai gazdaság versenyképességét. Úgy tűnik azonban, hogy a fiskális stabilizáció leköti a gazdaságpolitika figyelmét, és a versenyképességi szempontok háttérbe szorulnak. Az Európai Unió célzott támogatásai sem segítettek érdemben a helyzeten, de arra már korábban felhívták a szakértők a figyelmet, hogy nem szabad a támogatásoktól csodát várni. Azoknak egy része olyan projektekre megy el, amelyek egyébként is megvalósultak volna.

A stabil növekedés beindulásához elengedhetetlen, hogy vonzó befektetési környezetet teremtsünk, hiszen hazánk továbbra sem bővelkedik hazai forrásokban, rá vagyunk utalva a működő tőke importjára. Az utóbbi időszakban a már jelen lévő vállalatok részéről ugyan kedvező konjunktúrafelmérések is megjelentek, de néhány nagyobb új befektető megjelenésére is égetően szükségünk lenne.