Szabad a vásár?
Vannak, akik szerint kevésbé vagyunk pragmatikusak, mint például a csehek, akik nagyjából ugyanannyian vannak, a gazdaságuk azonban jobban pörög, mégis kevesebb új autót vásároltak az elmúlt években. Erdélyi Péter, az MGE társelnöke ugyanakkor rámutat, hogy a piac túlfűtöttségét a finanszírozási rendszer okozta. Ez azt jelenti, hogy egyes márkáknál divatba jött a nullaszázalékos önerővel 120 hónapra kínált autóvásárlási hitel, és ez fenekestül felforgatta a piacot. Ha leszámítjuk az ilyen konstrukcióban elkelt járműveket, nagyjából 150 ezres éves értékesítési szintet kapunk, és ez lenne az új autók piacának valóságos mérete.
Talán nem véletlen, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete azt ajánlotta, a gépkocsi-vásárlási hitel futamideje ne lépje túl a hat évet, ám az ajánlás nem kötelező érvényű, úgyhogy nem is fogadták meg. Ez pedig nem csak arra vezetett, hogy – szakmai becslések szerint – évi 40 ezer jármű került vissza a hitelintézetek birtokába, mert a vevők nem tudták fizetni a törlesztőrészleteket. Komoly visszaélések is történtek, történnek.
Ügyes vállalkozók hajléktalanok papírjaira, nulla önrészszel átveszik az autót, amelyet aztán azonnal eladnak külföldön. A behajthatatlan kár a finanszírozó intézeteké, a kocsik pedig eleinte Nigériába, Líbiába, Görögországba mentek, manapság pedig a vérszemet kapott vállalkozók már a közeli EU-tagországokba is szállítják az új autókat. A forgalmiban ugyanis nem tüntetik fel a jelzálogjogot, a gépkocsi törzskönyve pedig nem uniós okmány, úgyhogy az senkit nem érdekel külföldön. Tehát szabad a vásár.
