Szerepzavar

Talán a populizmus terjedése az oka, de úgy tűnik, egyre gyakrabban kerülnek szerepzavarba a politikusok. A legújabb példát a legnagyobb német tartomány miniszterelnöke szolgáltatja, aki úgy gondolja, neki kell meghoznia az üzleti döntéseket a Nokia helyett. Valójában ugyanis ezzel ért fel Jürgen Rüttgers tegnapi bejelentése, miszerint meg kell akadályozni a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártó cégét bochumi gyára bezárásában és abban, hogy termelését Romániába, illetve Magyarországra telepítse.

Félreértés ne essék, szerintem nem azért helytelen Rüttgers beavatkozása, mert egy fontos magyarországi beruházást akar meghiúsítani. Hanem azért, mert tartományi kormányfőként nem neki kell eldöntenie, hol érdemes termelnie a Nokiának. Az EU egységes belső piacán, ahol a tőke szabad áramlása az egyik legfontosabb vívmány, a finn cég ott telepedik le, ahol akar – és erről a cégvezetésnek kell döntenie, kizárólag üzleti szempontokat szem előtt tartva. (Valószínűleg Rüttgers is furcsállná, ha a Nokia vezérigazgatója vindikálná magának a jogot a kormányülések vezetésére Düsseldorfban.)

A modern társadalom a felelősségi területek és a hatáskörök elválasztására épül. A politika dolga az üzleti környezet javítása és a társadalmi feszültségek tompítása, nem pedig az üzleti döntések megakadályozása. Az üzleti szférának pedig a profitmaximalizálás a feladata, nem pedig az, hogy szociális szempontokat állítson előtérbe, mert azzal rontja saját hatékonyságát, hosszú távon pedig lassítja a gazdasági fejlődést.

Emlékszünk még a győri kekszgyár bezárása körüli felhördülésekre, vagy a Mannesmann sárbogárdi kivonulását körülvevő ellenérzésekre? Ha igen, akkor rögtön egyértelművé válik, hogy ezeket a – magától értetődőnek tűnő – alapelveket nem árt idehaza is egy kicsit jobban tudatosítani. Suszter, maradj a kaptafánál!