Lassan halad az átalakulás

- Valószínűleg most utoljára beszélgetünk a Krisztina körúti Postapalotában, amelyet a közelmúltban eladott a Magyar Posta Zrt. Mi indokolta, hogy új székhelyet keressenek? Milyen előnyökkel jár a költözés?

- A Magyar Posta Zrt. igazgatási, irányítási szervezetei a fővárosban hét különböző ponton működtek, részben saját épületekben, részben bérelt ingatlanokban. A működésünk felülvizsgálatakor rá kellett jönnünk, hogy ez hátrányt jelentett a mindennapi tevékenységünk során. Másrészről a saját ingatlanok állapota is indokolta, hogy eladjuk azokat. A Krisztina körúti épület teljes körű felújítását nem lehetett tovább halogatni.

Megítélésem szerint a posta fejlődésének egyik legnagyobb akadálya a magas eszközérték, amelyhez alacsony jövedelmezőségű tevékenység párosul. Emiatt alapérdekünk a ki nem használt eszközök értékesítése vagy likvid formába történő átalakítása a 2013-as postai piacnyitásra való felkészülés alatt. Az idén egyébként a kedvező budapesti ingatlanpiaci lehetőségekkel élve a Postapalota mellett eladtuk a Szugló utcai irodaházunkat, amely a központi területi igazgatóságnak adott helyet, a Süllő utcai ki nem használt ingatlant, valamint nemrég hirdettük meg az Üllői úti épületünket, amelyben a postaszálló és a postai oktatási központ működik.

- Mekkora bevételük volt az értékesítésből?

- Bár nem áll érdekünkben az igazság elhallgatása, erről én nem szívesen beszélnék, csak a partnerekkel történt egyeztetés után nyilatkozunk. Azt azonban elmondhatom, hogy valamennyi épületünket a nyilvántartási vagyonérték fölötti áron adtuk el, és az értékesítés jelentősen javítja majd a társaság idei adózás előtti eredményét.

- Mire költik az ingatlaneladásokból származó összeget?

- A likviditásunk javítására fordítjuk ezt a pénzt. A Magyar Postának a napi működés finanszírozására – ha nem is jelentős mértékűeket, de – hiteleket kell felvennie. A tevékenység finanszírozása mellett a beruházásokhoz kapcsolódó hosszabb távú hitelek egy részének a kiváltását is lehetővé teszi majd az épületeink eladásából származó összeg.

- A Magyar Posta Zrt. az elmúlt időszakban évente 15-20 milliárd forintot fordított fejlesztésekre. A tervek szerint mennyit költenek erre a célra az idén, mely területek lesznek a középpontban, milyen nagyobb projekteket indítanak?

- A társaság jövedelmezősége, üzemi eredménye csökken – elsősorban a reformszerű átalakítás költségei miatt –, ezért nagyon óvatosan kell bánnunk a forrásainkkal. A legnagyobb idei beruházás annak az ötéves infokommunikációs tendernek az első szakasza lesz, amely számításaink szerint a távközlési költségeinkben 20-30 százalékos megtakarítást eredményez majd. A projekt öt évig tart, és jelenlegi elképzeléseink szerint több milliárd forintot fordítunk erre a célra. Az elmúlt évekhez képest kevesebb új postát építünk az idén, de folytatódnak a felújítások, és a tavaly megkezdett beruházásainkat is átadjuk ebben az évben. Emellett apróbb fejlesztéseink is vannak; így például kibővítjük a már létező integrált postai hálózatunkat, hogy a Postapartner programban szereplőkkel is megvalósulhasson az online kapcsolattartás.

- A Postapartner program a Magyar Posta történetének egyik legnagyobb hálózati átalakítása; az elképzelések szerint több mint 1100 postahely üzemeltetését adják át vállalkozóknak. Hol tart most a tavaly októberben meghirdetett projekt, mennyire érdeklődnek a lehetőség iránt?

- Tavaly 291 Heves, Komárom-Esztergom, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei postahely üzemeltetésére írtunk ki pályázatot. A háromszakaszos közbeszerzési eljárás jelenleg a részvételi szakasznál tart, 252 postahelyre 132 jelentkező összesen 448 jelölést tett. A tender lezárása, illetve a szerződések megkötése a kiválasztott partnerekkel terveink szerint az első fél év végére várható. A múlt héten elindult a Postapartner program második szakasza is a pályázati felhívás közzétételével. Ezúttal összesen 218 Baranya, Csongrád, Fejér és Veszprém megyei, illetve budapesti egység üzemeltetésére lehet jelentkezni. Ez a tender az előzetes számításaink szerint november végén zárul le. A programban részt vevő további szolgáltatási helyek új üzemeltetőit 2009 nyaráig választjuk ki. Számításaink szerint a kiszervezés 2010-től évente több milliárd forintos megtakarítást jelent a cégnek.

- A Postapartner program, illetve, mint vázolta, a fejlesztéseik és részben az ingatlanok értékesítése is azt a célt szolgálják, hogy felkészüljenek a 2013-as teljes piacnyitásra. Hol tartanak most a felkészülésben, melyek lesznek a legfontosabb feladatok a következő években?

- A személyes véleményem az, hogy elmaradásban vagyunk ahhoz képest, amit négy éve, az akkori stratégiában megfogalmaztunk. Gondban lennénk, ha az eredetileg tervezettnek megfelelően 2009-ben valósulna meg az Európai Unióban a teljes piacnyitás. Szerencsénkre a határidőt 2013-ra halasztották az újonnan belépett EU-országok esetében. Néhány évet nyertünk ugyan, de sajnos a szabályozási környezet nem változik, nem ad olyan teret, amely megfelelően támogatni tudná a postai átalakítást. Részben ez indokolta a program elindítását is, amely a 16 éve változatlan szabályozási kereteken belül marad ugyan, de kiutat tud mutatni a megváltozott igények és a túlméretezett szervezet jelentette gondokból. A hazai szabályozás nem követi a keresletet, a postai szolgáltatásokban vezetőnek számító országokban bekövetkezett változásokat.

- Mennyiben mások egy nyugat-európai nemzeti posta működési feltételei?

- Az évente 1,7 milliárd eurós bevételű osztrák postának például csak 1200 postahelyen kell szolgáltatnia, míg a 700 millió eurós éves forgalmú Magyar Postának közel 2800 ponton. Az sem elhanyagolható tény, hogy a túlméretezett, kevésbé hatékonyan működő szervezet miatt nálunk 37 ezer ember termel kicsit több mint harmadannyi bevételt, mint nyugati szomszédunknál 23 ezer fő. Ha nem avatkozunk be radikálisan a folyamatokba a szabályozás változtatása és a társaság fejlesztése révén, akkor a rendelkezésünkre álló tanulmányok szerint a piacnyitás pillanatában elveszíthetjük a bevételeink 60 százalékát. A szabályozás mellett komoly elmaradásunk van a logisztikai szolgáltatásunkban, amely már a termékfejlesztési szemléletünk problémája. Az üzletágunk ugyan közel 9 milliárd forintos árbevételű évente, de arányaiban egyre inkább visszaszorul ez a tevékenység. Nem tudunk kellően hatékonyan működni, talán még mindig nem vagyunk elég rugalmasak, méretünkből adódóan képtelenek vagyunk azonnal reagálni a piaci igényekre.

- Mi ennek az oka?

- Drágák, és az is lehet, hogy a szolgáltatásban nehézkesek vagyunk. A Magyar Postánál például nem minden településen van hétvégi kiszállítás, ez rendkívüli módon megnehezíti a csomagkézbesítést.

- A cégen belüli átszervezésben, a feldolgozási folyamatok hatékonyságának a javításában ott tartanak, ahol kellene?

- Tavaly mintegy 700 millió forintot fordítottunk a budaörsi Országos Logisztikai Központ további fejlesztésére. Ma már csaknem 5000 kézbesítői járásra tudunk járásra felkészített küldeményeket kiadni. A gyakorlatban ez azt jelenti, a küldemények úgy érkeznek meg a postahelyekre, hogy ott már nem kell foglalkozni a feldolgozásukkal, a kézbesítők azonnal vihetik a címzettekhez. Az elmúlt években elért pontosságot és minőséget tudjuk ugyan tartani, és jóval a törvényi előírás felett teljesítünk például az elsőbbségi küldemények esetében, azonban még bőven van hely előrelépni. A legfejlettebb postavállalatok az elsőbbségi küldemények 97-98 százalékát kézbesítik már másnap, míg nálunk ez az arány 93 százalék. Ugyanakkor azt mondom, az elmúlt években sokat tettünk a minőség javítása és a posta korszerűsítése érdekében. Ezt több szakmai szervezet, így például a több mint 190 ország postáját tömörítő Egyetemes Postaegyesület is elismerte, amikor a legmagasabb szintű, arany fokozatú szolgáltatásminőségi minősítést adta a Magyar Postának.

- A költségcsökkentés, hatékonyságjavítás kapcsán tavaly 104 postahelyet zártak be. Az idén lesznek további bezárások?

- Tavaly is azt mondtuk, itt a vége, és ezt most is tartom. A jelenlegi szabályozás szerint Budapesten van még ugyan 40-50 olyan posta, amelyet meg lehetne szüntetni, de az elmúlt 15-16 évben végbement változások miatt érdekünkben áll ezeket a szolgáltatási pontokat is fenntartani.

- A kormány februárban meghirdette a kistulajdonosi részvényprogramot, és a hírek szerint a Magyar Posta Zrt. egyike az abban szereplő állami vállalatoknak. Tájékoztatták-e már az elképzelésekről, s mi a véleménye a tervről?

- A társaság vagyonáról egyedül a tulajdonosnak van joga dönteni, a menedzsmentnek legfeljebb a véleményét kérhetik ki, de eddig ilyen megkeresés nem érkezett. A személyes véleményem az, hogy a Magyar Postát nem szabad tőzsdére vinni, többek között a szabályozás körül adódó rengeteg probléma miatt.

1984–93 között cégvezető volt az Amerikai Egyesült Államokban és Németországban, 1995-ben a Hungalu Rt. vezérigazgatója lett. A következő évben kinevezték az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatójának, ezt a tisztséget két évig töltötte be. 1998-tól tanácsadóként dolgozott, 2001-től az Ápisz Kereskedelmi Rt. elnök-vezérigazgatói feladatait látta el.

2002 óta a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója. Külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített felsőfokú állami nyelvvizsgája van orosz, angol, német és francia nyelvből. Szabadidejében szívesen teniszezik.

Radikális változásokra van szükség a szabályozásban és a cég működésében; ha ez nem valósul meg, a vállalat a piacnyitás pillanatában elveszítheti bevételei 60 százalékát. Kalocsai Zoltán Névjegy: Szabó Pál Dr. Szabó Pál 62 éves, közgazdász, címzetes egyetemi docens. 1983-tól a Hungalu vállalatcsoportnál dolgozott különböző vezetői beosztásokban.

1984–93 között cégvezető volt az Amerikai Egyesült Államokban és Németországban, 1995-ben a Hungalu Rt. vezérigazgatója lett. A következő évben kinevezték az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatójának, ezt a tisztséget két évig töltötte be. 1998-tól tanácsadóként dolgozott, 2001-től az Ápisz Kereskedelmi Rt. elnök-vezérigazgatói feladatait látta el.

2002 óta a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója. Külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített felsőfokú állami nyelvvizsgája van orosz, angol, német és francia nyelvből. Szabadidejében szívesen teniszezik. Cég: Magyar Posta 37 ezer embernek ad munkát, ezzel Magyarország második legnagyobb foglalkoztatója.

A 2006-os 174,5 milliárd forintos forgalom után tavaly 181 milliárdos bevételt ért el.

A cég adózás előtti eredménye a 2006-os 5,33 milliárd forintról a múlt évben 5,6 milliárdra nőtt. Az idén 192 milliárdos forgalommal és 4 milliárdos üzleti eredménnyel számolnak.-->