Temessük az MSZP-t?
Ha nem lett volna Gyurcsány Ferenc, valószínűleg jóval hamarabb tízszázalékos párttá zsugorodott volna az MSZP. A volt miniszterelnök jó ideig el tudta hitetni befelé és kifelé is, hogy a baloldal képes újjászületni. A karizmatikus vezér nélküli szocialisták azonban a választások közeledtével már semmiben sem bízhatnak, így a felszínre kerültek a kormányzás megtartása miatt elfojtott hatalmi harcok.
A belső ellentétek most épp generációs problémaként jelennek meg a nyilvánosság előtt: milyen legyen a vezetőség összetétele, kit jelöljenek miniszterelnöknek. A fiatalítási szándék azonban – bár kívánatos lenne – üres eszköze csupán az egyéni ambícióknak. Nehezen hihető például, hogy Botka László szegedi polgármester – akit többen esélyes kormányfőjelöltnek tartanak – rendet tudna vágni olyan ideológiai kérdésekben, mint hogy kit és mit is képvisel ma a magyar baloldal.
Ezzel együtt korai lenne temetni az MSZP-t. Miközben az elmúlt hét év kormányzása alatt világosan kiderült, hogyan vezet szükségszerű leszakadáshoz és megszorításokhoz az osztogató politika, egy kormányváltás esetén a pártok magatartása és népszerűsége is jelentősen módosulhat. A „baloldali értékekhez” visszatérő szocialisták ugyanis könnyen átvehetik majd azt a populizmust, amelyet a Fidesz a kormányzati felelősség birtokában kénytelen lesz feladni. Mert ne feledjük: a kormány változhat, de a „nép” ugyanaz marad. GCs
