Bérdiktátumok jönnek
Havi 552 ezer forint bruttó – ha ezt az álomfizetésnek nem is, ám igen tisztességes jövedelemnek számító összeget nem éri el egy gazdasági társaság vezetőjének a keresete jövőre, maga a cég kerülhet veszélybe. A 2010-es adócsomag szerint ugyanis a járulékokat legalább az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) bérkimutatásában található summák után kell leróni.
Helyes irány, kérdéses megoldás – ahogy a kormány sok más lépésére, úgy erre a szigorításra is igaz ez a sokat pufogtatott megállapítás. Valamit ugyanis valóban tenni kellene az ellen, hogy milliós jövedelmű vállalkozók csak a minimálbér kétszerese után hajlandók befizetni a járulékokat, és cégük eredményét osztalékágon teszik magukévá – már ha egyáltalán törődnek ezen ügyletek „lepapírozásával”.
Ez a megoldás ugyanakkor vitás esetek tömegét vetíti előre. Hiszen annak, hogy az ÁFSZ ráadásul előző évi kimutatásában mi szerepel, vajmi kevés köze van egy adott vállalkozás jövedelmi viszonyaihoz. Ahogy mondani szokás: az ostor ismét a tisztességeseken csattan, hiszen a sokszor irreális jövedelemelvárás azokat is sújtja, akik eddig becsületesen befizették a járulékokat. Az pedig mindenképpen visszás – ha jogilag nem is támadható, bár még ez sem biztos –, hogy ha nem ér el egy igen magas, központilag meghatározott jövedelmet, az adózó kényszerül magyarázkodásra és egy adóhatósági vizsgálat elviselésére. A bizonyítási teher megfordításától ugyanakkor a kormány éppen azt reméli: könnyebben fennakadnak a rostán a „járulékminimalizálók”.
Az, hogy a legújabb szabály a rendszer bonyolításán túl valóban hozzájárul-e az adómorál javításához, csak évek múltán dőlhet el. Az azonban biztos, hogy a feketegazdaság elleni, évek óta folyó küzdelem egyik legvitatottabb és sokakat hátrányosan érintő fegyverét élesíti a kormány jövőre.
