Nagy meglepetés lenne, ha az Európai Parlament e heti alakuló ülésén nem Jerzy Buzek lengyel néppárti képviselőt választaná meg új elnökéül. Van egy balos ellenjelölt is, ám a holnapi szavazás eredménye mégis előre borítékolható, hiszen a néppárti, a szocialista és a liberális frakció már megállapodott Buzek pajzsra emeléséről – márpedig ez a három formáció együtt az EP-mandátumok 72 százalékát mondhatja magáénak.
A 69 éves Buzek négy évig volt Lengyelország kormányfője (1997–2001 között), civilben műegyetemi professzor. EP-elnökként akár újdonságokat is hozhat az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény életébe. Már elnökjelöltként kifejtette, hogy a lehető legkevesebbre akarja visszaszorítani azoknak az ügyeknek a számát, amelyekben a parlament már első olvasatban megegyezik a tagállamokat képviselő tanáccsal. Ez egyrészt növelné az EP beleszólási lehetőségét, másrészt viszont még nagyobbra duzzasztaná az uniós jogalkotás ma sem éppen csekély időigényét. Érdekes Buzek azon ötlete is, hogy rávenné az Európai Bizottság elnökét, havonta találkozzon az EP-vel.
A legnagyobb kihívás azonban a létszámban és szervezetileg is megerősödött euroszkeptikusokhoz való viszony kialakítása lesz az új elnök számára. Buzek szerint az euroszkeptikusok azért nagyon fontosak, mert rámutatnak az integrációpártiak hibáira. Kérdés, nem jelenti-e ez a hozzáállás az előbbiek jelentőségének alábecsülését. UGy
