Céges bombák

Két „bombát” is tartalmaz a társasági törvényt módosító tervezet, amely egyébként a kötelező uniós irányelv sima, vitára nem ingerlő átültetése lehetne. Különösen, hogy hatályos szabályozásunk lényegében már most is megfelel a közösségi jogi követelményeknek. Ehhez képest bevezeti a könynyített alapítású kft.-t, és előírja, hogy nyilvánossá kell tenni a jegyzett társaság igazgatósági, felügyelőbizottsági tagjainak a díjazását. Az előbbi a kis cégek versenyképességét, az utóbbi a nagyok transzparenciáját mozdítaná elő.

Vitathatatlan: erre is, arra is igencsak szükség lenne. Kérdés, miként alakul, mennyire „simul” majd a tervezet a viták során.

A kft. kötelező alaptőke-minimumának leszállítását két éve hangos kételyek fogadták, melyek napjainkban – elsősorban a csalárd cégalapítások, vagyonátmentések okán – is tartják magukat. Sokan mondják, hogy az újabb törvényi könnyítéshez hiányzik a kívánatos üzleti kultúra. Attól tartanak, elindulhat egy spekulatív szándékú cégalapítási hullám. Más szakértők viszont azt hangsúlyozzák: nem keveseket éppen a tőkehiány tart vissza a vállalkozásalapítástól.

A hitelezővédelmet nem a jegyzett tőke általános minimuma garantálja, hanem egyéb jogintézmények, szabályok, például az átláthatóság, a csődjog, a gyors jogérvényesítés.

A cégvezetői fizetségek nyilvánossága mostanában ugyancsak forró téma. A tőzsdei cégekre vonatkozó ajánlás ugyan nem kötelezettség, de nyilvánvalóan gondoskodni kell érvényesüléséről. A hazai részvényesek joggal igényelhetik, hogy kellő információk birtokában hozhassanak döntést a menedzsment javadalmazásáról. A magyar tőzsdei ajánlás, úgy látszik, kevés, ezért látja a kormányzat szükségesnek a törvényi előírást.

Az uniós tagállamok nagy része mindkét kérdésben előttünk jár. A „bombákkal” akár fel is zárkózhatunk.