Ám még ennél is több járna. Olcsóbban kellene kapnunk az áramot és a gázt amiatt, hogy a netes ügyfélszolgálatok terjedése miatt csökkennek a szolgáltatóink költségei is. Emiatt egyébként elvben nem is kellene, hogy a fejünk fájjon. Ha minden a maga rendjén megy, az energiahivatal az egyetemes szolgáltatók ellenőrzött költségei alapján hagyja jóvá az áraikat.
Árcsökkentésre mégis fölöslegesen várunk, s nem is elsősorban azért, mert rózsavíz, amennyit az online ügyintézéssel spórolnak az adott társaságok az összes kiadásaikhoz képest. Hanem mert nem is spórolnak semmit. Hiába hódítanak ugyanis az internetes szolgáltatásaik, s hiába vannak mellette hatékony telefonos ügyfélszolgálatiak is, ha a szabályozás továbbra is nagyszámú ügyfélszolgálati iroda fenntartását teszi számukra kötelezővé, annak ellenére, hogy sok iroda kihasználatlan. Mindezen kötelezettségek alól az egyetlen versenypiaci lakossági szolgáltató a kivétel, amely – részben erre hivatkozva – valóban olcsóbban is adja az energiahordozót.
Ám mielőtt kimondanánk, hogy lazítani kellene a kötelező iroda működtetésén, megjegyezzük, hogy egyes országrészekben igenis ragaszkodnak az ügyfélszolgálathoz, megint máshol inkább telefonpártiak. Talán nem kellene letenni a voksot egyik szélsőség mellett sem: hiba a kényelmet is beáldozni egyedül az olcsóbb működésnek, de szükségtelen kapacitásokat sem szabad fenntartani. Ki kell alakítani az ügyfélszolgálati típusoknak a fogyasztók igényeihez leginkább igazodó összetételét. Bízzunk benne, hogy éppen ez zajlik.