És hogy el ne feledjük, jutott valami a franciáknak is. Elvi kötelezettségvállalás született ugyanis a Nicolas Sarkozy elnök által már évek óta következetesen szorgalmazott „európai gazdasági kormányzás” javítására, még ha nincs is utalás arra, mi mindent lehet majd érteni ezalatt. Azt meg a közvéleménynek nem kell tudnia, hogy a csütörtök délutáni tervezetben még befejezett állításként szerepelt az említett „gazdasági kormányzat” megteremtése, ez szelídült estére odáig, hogy a végső verzióban már csak ennek „javításáról” esik szó. Jövőbeli hivatkozási alapnak azonban már ez is valami.

Hogy mindez még időben érkezett-e, az persze kérdéses. Erre az első és legfontosabb választ már a héten megadhatja a piac, amikor Athén újabb, ötmilliárd eurónyi államkötvény-kibocsátására reagál. Sok mindent elárul majd, hogy miként kelnek el a papírok. Azt azonban, hogy sokat halogatni már nem lehetett volna, jól mutatják az eszkalálódás jelei a különböző frontokon. Kezdve a német áruk bojkottjára felhívó görögországi mozgalmaktól egészen négy tekintélyes német közgazdász azon felhívásáig, hogy Görögország lépjen ki az eurózónából, különben kezdeményezik a karlsruhei alkotmánybíróságon
Németország visszahívását az eurózónából.

Brüsszelben egyelőre mindenki bízik abban, hogy ez utóbbiak még lokalizálható bozóttüzek csupán – különösen a csütörtöki döntés után –, és nem a viszszafordíthatatlan tűzvész jelei. De azért mindenki jókora szorongással tekint a görög kötvények várható piaci szereplése elé. A végső válasz ugyanis ott születik majd – és a tét továbbra is óriási.

A szerző a BruxInfo EU-szakértője

Döntés Görögországról