Az esetek döntő többségében elsőként a másnapi kereskedés alakul ki, amelynek elsődleges szerepe a fizikai kiegyensúlyozás és a portfóliókezelés támogatása. Idővel és a szükséges likviditás, valamint termékek létrejöttével a tőzsdei index piaci referenciaárként szolgál, amely megteremti a transzparens kereskedés alapjait. A piaci szereplők visszajelzést kapnak a piaci árat illetően, és képesek a kereslet-kínálat függvényében korrigálni azt. Végül, de nem utolsósorban a származékos kereskedés kialakulásával a szereplőknek lehetőségük nyílik kockázataik kezelésére. A villamosenergia-termékek mellett több helyen bővült a terméklista, földgáz-, CO2-kvóta- és szénkereskedési lehetőségekkel, ezzel is tovább növelve a tőzsdék attraktivitását.
Az eltérő forrásszerkezetű és/vagy érettségű energiapiacok közötti különbségek kihasználásához szükséges a piacok összekapcsolása, amely határon túli kereskedések kialakulásához vezet, csökkentve az országok közötti árkülönbséget. Az elmúlt 15 év szervezett kereskedelmi tapasztalata egyértelművé tette, hogy a kis piacok és országhatárokat át nem ívelő tőzsdei próbálkozások nem képesek felvenni a versenyt a vezető piaci erőkkel. Ennek fényében Nyugat-Európában a fő fókusz a piaci összefogás. A legfrissebb együttműködés a német EEX Spot és a francia Powernext által alapított Európai Áramtőzsde (EPEX Spot), amely jelenleg a francia, német, osztrák és svájci piacok másnapi jegyzését adja, de további csatlakozási kezdeményezések is formálódnak, a konszolidáció irányába terelve a szervezett piacok működését.
A nyugat-európai együttműködés mellett az osztrák EXAA, a prágai PXE és a lengyel TGE is szándéknyilatkozatot írt alá egy kelet-közép-európai (KKE) integrált szervezett piac létrehozása céljából. A kezdeményezés az európai szabályozók (ERGEG) tanulmányán, illetve a KKE régióra készült szervezett piaci tanulmányon alapszik, ezek értelmében első lépésként három integrált régiós tőzsde megalakulására van szükség, hogy azok könynyebben tudjanak összekapcsolódni. A nyugat-európai együttműködéssel szemben a kelet-közép-európai kezdeményezésnek kisebb a likviditási potenciálja, ez leginkább a nyugat-európai tőzsdékhez képest gyenge piaci aktivitású piacok erőfeszítése a régiós szintű fennmaradásuk biztosítása érdekében.
Magyarországon sokáig kérdéses volt, mi is valójában az elsődleges cél, saját villamosenergia-tőzsdét alapítani, vagy egy már biztosan működő szervezett piachoz kapcsolódni. Hosszú évek előkészítő munkájának eredményeképpen úgy tűnik, előnyös megoldást választott a Mavir Zrt. által tulajdonolt HUPX Zrt., amely egy már stabil rendszer adaptációját ötvözi hazai részvétellel és kontrollal. Ez egyben előre is vetíti hazánk szándékát, hogy a jövőben a nagyobb likviditást biztosító nyugat-európai régióval kapcsoljuk össze piacunkat, amellyel szemben joggal támasztanak magas elvárásokat a piaci szereplők ellátásbiztonság és verseny szempontjából egyaránt. Ezáltal a HUPX Zrt. a későbbiekben a KKE-i piacokkal is képes lehet együttműködés kialakítására.
Azonban a tőzsdei kereskedés sikeres alakulásához több feltétel teljesülése szükséges, úgymint a piaci szereplők bizalma és részvétele, a transzparens működés és likviditás biztosítása, az elfogadott s biztosan működő informatikai, elszámolói rendszer, valamint a jogszabályi támogatás. Természetesen az országhatárokon átnyúló hatékony kereskedelemhez elengedhetetlen a megfelelő hálózati infrastruktúra is, amelyen biztosítható a termékek fizikai leszállítása.
Összességében a tőzsdei hatékonyság és életképesség mércéje a likviditás, amely növeli a referenciaár elfogadottságát és a kereskedelem életképességét. Egy hatékony és likvid piac meghatározói: az aktívan kereskedők magas száma, a nagy kereskedett mennyiség, az új belépők legalább átlagos száma, a kereslet és kínálat magas vagy átlagos transzparenciája és a meghatározó piaci erejű szereplők legfeljebb átlagos befolyása. A piaci szereplők megítélése alapján a legelőnyösebb piaci körülmény a skandináv piacokon (Nord Pool) és Nyugat-Európában (EEX, APX, Powernext) adott, míg a délkelet-európai országokban a legelőnytelenebb a piaci helyzet.
Magyarországon a tőzsde legfontosabb kihívása a kezdeti likviditás megteremtése. Ehhez támogató intézkedéseket és piaci ösztönzőket szükséges alkalmazni, hogy a megalakuló hazai villamosenergia-tőzsde életképes lehessen. Ezen a téren szintén ajánlott a nyugat-európai piacok felé tekinteni, és az alkalmazott gyakorlatok adaptációjának eredményességét vizsgálni, mint például a jogszabályi ösztönzés alkalmazása. Erre több lehetőség is adott. Bár bizonyos esetekben láthatunk kötelező előírást a jelentős piaci erejű (JPE) cégek felé, ennél szerencsésebb a piaci értékteremtő ösztönzés elérése, amely inkább szabadpiaci megoldás. Mindemellett a hálózati veszteségek vásárlása, illetve a kapcsolt termelés tőzsdén történő értékesítése hozzájárulhat a kezdeti likviditás megteremtéséhez.
A tőzsde sikeres működésébe fektetett erőfeszítés megtérül, hiszen egy stabil háttérrel működő és likvid szervezett piac olyan bázist teremt, amely egyrészt piaci alapokon akadályozza meg a monopolpozíció létrejöttét, illetve a pozícióval való visszaélés lehetőségét. Ebben az esetben a szabályozásban megjelenő költségek csökkenthetők, mivel a JPE-szabályozás már nem indokolt. Másrészt a transzparens piaci körülmények és tőzsdei eszközök révén a piaci szereplők hatékonyabbá válnak beruházási kockázataik hosszú távú kezelésében, ez elősegíti a szükséges beruházásokat, és ezzel alapot teremt a valódi verseny létrejöttéhez. Mindezek előnyét idővel a fogyasztók is tapasztalhatják.

A szerző a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadó csoportjának partnere