Mitől növekedhet hosszabb távon a foglalkoztatás?

Bár ezzel az eredményünkkel még az európai élmezőnytől is távol vagyunk, ugyanakkor vannak országok, ahol már kétszer ekkora az állástalanok aránya. Ami azonban az igazi újdonság, hogy a javulás nemcsak a vitatott termelékenységű közmunkások számának emelkedésére vagy a külső körülmények javulására, hanem részben spontán belső folyamatokra vezethető vissza.
A magyar munkaerőpiac legnagyobb gondja ugyanis a szakértők zöme szerint az, hogy kevés embert lehet foglalkoztatni. Most viszont éppen ez a kör bővül látványosan: az utóbbi két évben a 65 év alattiak köréből 60 ezerrel gyarapodott a munkaerőpiacon részt vevők száma, pedig közben még volt egy válság is. Igaz, még most is csak szűk 63 százalék jelenlétével számolhatunk a munkaképes korúak részéről, amely még foglalkoztatási rátának is átlagos lenne Európában. Ne számítsunk azonban nagyon gyors változásra. Ha viszont a mostani ütemben folytatódik a növekedés, akkor tíz év alatt legalább az uniós átlagot el tudnánk érni.

Kérdés persze, hogy mitől növekedhet hosszabb távon a foglalkoztatás. A jelek szerint a közeljövőben ismét a high-tech beruházások dominálhatnak, amelyek az elmúlt 10-15 évben nem tudták érdemben javítani a foglalkoztatást. A magas fokú automatizáltság mellett szinte elenyésző a munkaerőigény, és azok is, akikre szükség van, főként speciálisan képzett szakemberek, akiknek eddig sem voltak elhelyezkedési gondjaik. Egy széles réteg, az alacsony vagy nem piacképes képzettségűek elhelyezkedését azonban még meg kell oldani. A cégek számára olcsóvá és egyszerűvé kell tenni a munkavállalók alkalmazását, javítani a képzést és a mobilitást, az ezekben rejlő lehetőségek pedig még enyhén szólva nincsenek teljesen kiaknázva.