Perhajtó csomag
Ha a bíró kizárását kérik a perből, a totojázás elkerülése érdekében a jövőben soron kívül kell határozni. A perhátralék felhalmozódásához azonban nem az vezetett, hogy a bíróságok a kizárásokról lassan döntöttek. Emiatt tehát ne számítsunk jelentős változásra.
Harmincmillió forintos pertárgyérték felett a megyei (fővárosi) bíróság előtti vagyonjogi perekben a jogi képviselet kötelező lesz. A jogi képviselet viszont nem csak ügyvédkényszert jelent. Jogi képviselő például a helyi önkormányzat ügyintézője és a cégek jogi előadója is az adott szervezetet érintő perekben. Ezekben eddig sem volt jellemző a jogi képviselet hiánya, és a pereket nem a pertárgyérték vagy a jogi képviselők hiánya húzta el. Jogi képviselő is képes a per elhúzására, sőt, erre leginkább ő képes, mert ehhez szakértelem kell.
2009. januártól ez év közepéig a gazdálkodó szervezeteknek a perindítás előtt kötelező volt egyeztetni jogvitájukat. Ezt a perindításkor igazolniuk kellett. A jogalkotás szeszélyei miatt ez év második félében erre nincs szükség, de januártól ismét indul a szabály. Az elmúlt két év tapasztalatai igazolták, hogy a pertartamot az egyeztetés nem rövidíti le. Azt okozza, hogy a keresetet nyomban el lehet utasítani, ha az egyeztetés elmaradt, vagy megtörtént ugyan, de ezt a felperes nem igazolta. Ha a felperes harminc napon belül új keresetet nyújtott be és a hiányt pótolta, úgy kellett tekinteni, mintha a pert eleve szabályosan indította volna meg. Ez a jövőben is így lesz. A kereset tárgyalás nélküli elutasítása csak a bírósági statisztika szempontjából jelent rövid eljárást. Valójában azt jelenti, hogy a per el sem kezdődött. Amikor a bíróság a feleket megidézi, akkor kezdődik el és halad úgy, ahogy a bíró a tempót diktálja. Az előzetes egyeztetés tehát nem a per gyorsítását, hanem a perindítás késleltetését okozza.
Valóban gyorsító hatású, hogy a jövőben a hatáskörrel nem rendelkező vagy nem illetékes bíróságnál benyújtott keresetet a megfelelő bírósághoz soron kívül kell áttenni. Ezzel eddig akár hónapok is eltelhettek. Hogy ez a jövőben tényleg lerövidíti-e a pertartamot, az attól is függ, hogy az áttétel ellen a fél fellebbez-e, és ha igen, azt mennyi idő alatt intézik el.
A jogalkotó hajtóerőt lát abban, hogy a jogi képviselővel eljáró fél az alperes hozzájárulásának hiányában az első tárgyalást követő harminc napon túl már nem terjeszthet elő keresetváltoztatást, viszontkeresetet és beszámítási kifogást. Ez valóban elejét veheti annak, hogy a felek örökké per alatt tartsák egymást. Az azonban továbbra is a bírótól függ, hogy vezeti-e olyan célszerűen a pert, hogy az rövid időn belül lezárható legyen. Az ugyanis mindig úgy volt, hogy a bírónak a keresetet és a viszontkeresetet a lehető legrövidebb időn belül el kellett bírálnia, és a viszontkeresetet érdemi tárgyalás nélkül el kellett utasítania, ha nyilvánvaló volt, hogy a fél azt azért terjesztette elő késedelmesen, hogy a per befejezését hátráltassa. 15 éve tudjuk azt is, hogy ha a fél a nyilatkozatai megtételével, bizonyítékai előterjesztésével alapos ok nélkül késlekedik, a bíróság ezek bevárása nélkül határozhat.
Újdonságot jelent, hogy az elsőfokú bíróság elutasítja a fellebbezést, ha a jogi képviselővel eljáró fél az illetéket nem rótta le. Mostanáig csak akkor kerülhetett sor erre, ha a fél – a jogi képviselővel eljáró is – előzetesen felhívást kapott és ennek ellenére nem fizetett. Ez olykor egy-két hónapig is eltartott. A jövőben ez már nem rabolja az időt.
A gyorsítócsomaggal a bíróságok aligha váltanak sebességet. Ehhez megfelelő személyi és technikai támogatottság is kellene, de nincs. A legjobb gyorsítócsomag nem paragrafusokból, hanem bankjegyekből áll.
A szerző ügyvéd
