Hogyan hat az ingatlanpiacra az otthonteremtési stratégia?

Varjasné Székely Éva,
a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének az elnöke
Hol a megtérülés?

„Az eddig megismert dokumentumok alapján nem látjuk biztatónak a helyzetet. Jól hangzik például, hogy végre beindulna a bérlakás-építési program, de az államnak erre nincsenek pluszforrásai, üzleti alapon pedig képtelenségnek tűnik belevágni. A négyzetméterenként havi ezerforintos bérleti díj nem biztosítja a befektetett tőke megtérülését, nem beszélve a működtetés során felmerülő kockázati elemekről. Ilyen feltételekkel nincs az a vállalkozás, amelyik jó üzleti lehetőséget látna a bérlakásépítésben. A hitelezési könnyítés sem tűnik túlságosan vonzónak, mivel a támogatási időszak öt évre rövidülne. Egyelőre tehát nem számítunk arra, hogy a tervek nyomán beindulna az építőipar fellendülése.”

Koji László,
az ÉVOSZ alelnöke
Nyitott kérdések

„Abban biztos vagyok, hogy egy következetes otthonteremtési program biztosítani fogja az építőipar fellendülését. Egyelőre azonban csak a stratégia vitaanyaga ismert. Így most még nem tudható, hogy milyen saját forrásokat tud a program mögé tenni a kormány, és mekkora egyéb pénzeket lesz képes mozgósítani hozzá. Szépséghibája a tervezetnek, hogy egyelőre csak kényszermobilitást hoz létre a bedőlt hitelesek 5-6 éves lakásainak piacra kerülésével. A hitüket – és piacukat – vesztett lakásépítő cégeket igazán az győzi meg, ha a programok beindulnak, megjelennek a megrendelések új lakások építésére, a régiek felújítására. Mindez azonban leghamarabb egy év múlva kezdi éreztetni kedvező hatását.”

Illy Gábor,
a Baumit Kft. ügyvezetője
Ösztönzés kell

„Mára hihetetlen mélységbe süllyedt az építőipar, a válság kitörése óta 50 ezer munkahely szűnt meg az ágazatban, sürgős szükség van tehát a határozott kormányzati lépésekre. Az otthonteremtési stratégia jó elképzelései közé tartozik például a bérlakás-építési piac fellendítése, ám nem látom, honnan lesz ehhez pénz, ha az állam nem ad rá. Az építőipar finanszírozásából gyakorlatilag kivonult a bankvilág, saját forrása pedig nincs sem a kivéreztetett cégeknek, sem a lakosságnak. Olyan adózási és más ösztönzőket kellene teremteni, hogy megérje a vállalkozásoknak befektetni ebbe a szektorba. Szükség lenne rövid távú válságintézkedésekre is a ma tragikus szinten lévő megrendelések elindulásához.”

Földi Tibor,
a Cordia Zrt. vezérigazgatója
Az irány jó

„A szándék, az irány jó, de a részletek még nem tiszták. Szerintem először a használt lakások piacát kellene beindítani megfelelő hitelkonstrukcióval, ez mozdíthatja meg az új lakások piacát. Utóbbiaknál a 20 milliósnál olcsóbb kategóriában az alacsonyabb áfa tenne csodákat, a nagy lakásoknál pedig hosszú távú, fix, hatszázalékos kamattal nyújtott támogatott hitel lehetne megoldás. Piaci bérlakásból szerintem megfelelő a kínálat, inkább szociális bérlakásokból van hiány. Megoldás lehetne, ha az állam megvásárolna olcsó használt otthonokat, s ezeket adná ki a rászorulóknak, akik vállalhatnák az ingatlan felújítását. Mindenekelőtt azonban a bizonytalanság csökkentésére van szükség.”

Versegi János,
a Ver-Bau Kft. tulajdonos-ügyvezetője
És a pályázatok?

„A jelenlegi elképzelések szerintem nem alkalmasak az ingatlanpiac és az építőipar gyors fellendítésére. Ha nincs a tervek mögött komoly állami támogatás, akkor nem lehet ezeket a programokat megvalósítani. Persze arra is szükség lenne, hogy a bankok forrásai is megnyíljanak. A mai helyzetben rengeteg lakás áll üresen, mindenekelőtt ezek értékesítését kellene megoldani. Nagy baj, hogy 1800 milliárd forintnyi uniós forrást még nem hívott le Magyarország, a pályázatok kiírása még mindig várat magára. A hasonló összegű hazai forrást is számítva ekkora pénz 1,5-2 évi munkát jelentene az építőiparnak. De ha ma kiírnák a tendereket, akkor is leghamarabb fél év múlva indulhatnának meg a munkák.”