Megbabonázta az arab világ

Arab–magyar üzleti kapcsolatokat élénkít, több kamarán keresztül is egyengeti a hazai vállalatok útját, közben sorra szerzi az új megbízásokat az általa vezetett debreceni építőipari vállalatnak, a Keviépnek Miklóssy Ferenc, a város díszpolgára.

Miklóssy Ferencnek komoly szerepe van abban, hogy az utóbbi időben felpörögtek a magyar–arab üzleti kapcsolatok, hogy az iszlám országokban kedvező a magyar beruházók megítélése, s hogy országunkat vonzó befektetési célpontnak tekintik. Az MKIK magyar–arab tagozatának az elnöke először 1982-ben, a Keviép Kft. ügyvezetőjeként lépett arab, azon belül is iraki földre. Az ottani mentalitás, az iszlám világ azonnal megbabonázta. 1985–95 között a mesésen szép Kuvait következett, „amely még az Öböl-háború alatt is az Ezeregyéjszaka csodáit kínálta”, s mellette persze jó projekteket is az építőipari és közműberuházásokra szakosodott Keviépnek. A cég megfelelő eredménnyel dolgozott Egyiptomban, Tunéziában és az Emírségekben is.

„Az arabok felkészült tárgyalópartnerek, az alkuhoz több érzékük van, mint nekünk. Döntéseiket az érzelmi elemek sokkal jobban befolyásolják, mint a nyugati világ üzletembereiét” – magyarázza Miklóssy Ferenc. Éppen ezért, ha valaki arab partnerrel akar üzletet kötni, ahhoz, hogy bizalmat teremtsen maga iránt, előbb meg kell ismernie azt a kultúrát, amellyel kapcsolatba kíván lépni.

A Miskolcon gépészmérnöknek, Budapesten közgazdásznak tanult üzletember a Keviép számára a világ más térségeiben, a nyolcvanas években például Venezuelában és Brazíliában szerzett üzleteket. Közben akadt bőven más jellegű és hazai teendője is, ugyanis évek óta elnöke a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, általános alelnöke az MKIK-nak és társelnöke a Magyar–Török Üzleti Tanácsnak is.

A kamarai munkának nagy fontosságot tulajdonít. Azt mondja, a gazdasági önkormányzatok sokkal többet tehetnek tagvállalataikért, mint amit a jogszabályok kínálnak. Reméli, hogy a készülőben lévő kamarai törvény bővíteni fogja a lehetőségeket. Kamarai és igazgatói munkája olyannyira kitölti minden idejét, hogy, mint mondja, „ezenkívül nincs is más, ez a hobbim a nap 24 órájában”.

Mindazonáltal van még valami: két éve elfogadta a Finnország tiszteletbeli magyarországi konzulja címet. Nagy elismeréssel beszél arról, milyen eredményeket ért el húsz év alatt a csupán 93 éve független s jószerével csak fával és vízzel rendelkező, nem túl jó természeti adottságú, ötmillió lakosú ország. „Csúcstechnológiájuk van, társadalmuk nem szakadt annyira ketté nagyon gazdagokra és nagyon szegényekre, mint sok más államé” – mondja. A számos más helyi épület mellett a debreceni Főnix csarnokot is felépítő Keviép első emberét 2006-ban a város díszpolgárává avatták.

Miskolcon gépészmérnöki, Budapesten ipar szakos közgazdászdiplomát szerzett. 1968–81 között a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnál dolgozott vezetői beosztásokban, 1982-től a debreceni Keviép Kft. igazgatóhelyettese, majd ügyvezető igazgatója. A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az MKIK általános alelnöke, az MKIK magyar–arab tagozatának az elnöke és a Magyar–Török Üzleti Tanács társelnöke. Debrecen díszpolgára, Finnország magyarországi tiszteletbeli konzulja. Két fia, két unokája van.

Miskolcon gépészmérnöki, Budapesten ipar szakos közgazdászdiplomát szerzett. 1968–81 között a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnál dolgozott vezetői beosztásokban, 1982-től a debreceni Keviép Kft. igazgatóhelyettese, majd ügyvezető igazgatója. A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az MKIK általános alelnöke, az MKIK magyar–arab tagozatának az elnöke és a Magyar–Török Üzleti Tanács társelnöke. Debrecen díszpolgára, Finnország magyarországi tiszteletbeli konzulja. Két fia, két unokája van. A cég A Keviép

A magyar magánszemélyek tulajdonában lévő társaság fővállalkozói, illetve generálkivitelezői formában jelentős számban épített ipari és kommunális létesítményeket, közintézményeket, kereskedelmi egységeket, lakossági szolgáltatási, sport- és egyéb multifunkcionális létesítményeket; valósított meg infrastruktúra-beruházásokat, környezetvédelmi projekteket. Hazai tevékenysége jórészt Kelet-Magyarországhoz köti. Tavalyi forgalma 9,4 milliárd forint volt, mérleg szerinti eredménye 427 millió forint.-->