Így érkezhet az új, állami mobilszolgáltató
Az azóta eltelt szűk fél év eseményei azonban nem igazolták a hatóság ilyen irányú törekvéseit. Még akkor is nehezen fedezhettük fel az eljárás során az NMHH versenyélénkítési szándékát, ha eltekintünk attól, hogy a mobiltávközlés tipikusan olyan terület, ahol egy háromszereplős piacon is lehet éles verseny. A tenderhez kapcsolódó intézkedések – mint a pályázat módosítása, a határidők kitolása vagy egyes pályázók kizárása – ugyanis látszólag egy konkrét (állami) negyedik szereplőnek ágyaztak meg.
Persze az eredeti célkitűzés szempontjából önmagában ez nem lenne probléma, hiszen egy állami vállalat piacra lépése is erősítheti a versenyt, ehhez azonban arra van szükség, hogy – fogalmazzunk így – ne kizárólag az állami szférának pozicionálja szolgáltatásait az új szereplő. Márpedig sokan ettől tartanak.
Feltehetőleg nem véletlen ugyanis, hogy az ágazati szereplők többsége már a pályázók névsorának kihirdetése előtt biztosra vette, hogy nagy nyugati szolgáltató nem lép be a magyar piacra, sőt sokan úgy vélték, hogy a három, már piacon lévő cég mellett kizárólag az állami konzorcium indul a tenderen. A vállalatok többsége ugyanis nem tudott összeállítani olyan konstrukciót, amely mellett megérte volna negyedikként versenybe szállni egy viszonylag kis piacon a fogyasztókért. Önmagában a presztízs pedig már kevés indok a piacra lépéshez.
Bár végül egy vietnami és egy román vállalat is adott le pályázati anyagot, a többség szerint ez nem cáfolja, hogy gazdasági szempontból nehezen indokolható ilyen piaci körülmények között elrajtolni. Ha azonban egy konkrét, előre kalkulálható vevőbázissal számolhat a pályázó, mindjárt más a helyzet…
