Kell-e spórolni a Forma-1-en?

Három éven belül másodszor kell utólag több 100 millió forinttal kipótolni a Forma–1 Magyar Nagydíj támogatására a költségvetésben elkülönített összeget. Tavalyelőtt 1,3 milliárd, az idén 500 millió forintot volt kénytelen a kormányzat átcsoportosítani a költségvetési tartalék terhére.
Az elszámolás azért tűnhet igencsak meglepőnek, mert a Forma–1 állami forrásigénye előre ismert. Az állam a rendezés lehetőségéért járó jogdíj megfizetésével támogatja a Forma–1-es versenyhétvégét, ennek összegét pedig szerződésben rögzítették.

Az F1 szervezéséért felelős, Bernie Ecclestone vezette cégcsoportnak (továbbiakban FOM) fizetendő összegről még Medgyessy Péter állapodott meg a jogtulajdonossal: 2002-ben Magyarország valamivel több mint 10 millió dollárt fizetett a rendezés lehetőségéért. A jogdíj az ezt követő tíz esztendőben évi 10 százalékkal emelkedett, az idén pedig további 7,5 százalékkal nő.

Ezek alapján előre lehetett tudni, hogy 2012-ben 26,11 millió dollárral kell majd támogatni a magyar futamot a kormányzatnak, a költségvetésben a most számolt tényleges összegnél mégis félmilliárd forinttal kevesebbel kalkuláltak. Persze takarózhat a kabinet – ahogy tette is – azzal, hogy a forint gyengélkedése miatt keletkezett a félmilliárdos hiány, ez azonban igen gyenge lábakon álló magyarázat, hiszen az árfolyamkockázat kivédésére akad néhány piaci eszköz.

Ennek fényében a devizapiaci folyamatokkal magyarázni a bizonyítványt még akkor sem túl szerencsés, ha a kormányzat nem köt határidős ügyleteket, hiszen a kabinet és a FOM közötti szerződésnek van egy harmadik szereplője, a Hungaroring Sport Zrt., amely minden bizonnyal átvállalhatná ezt a feladatot az államtól.

Érdemes persze megjegyezni, hogy a 2002-es megállapodás óta hazánk inkább nyert az árfolyamok alakulásán, 2009-ig ugyanis a forint folyamatosan erősödött a dollárhoz képest. Így fordulhatott elő, hogy az aktuális szerződés első hét évében hazai devizában alig változott az állami támogatás mértéke, sőt 2008-ban alacsonyabb volt a dotáció, mint hat esztendővel korábban. A gazdasági válság azonban komoly fordulatot hozott, s a forint rohamos leértékelődésével párhuzamosan a támogatás mértéke is jelentősen emelkedett. Az előző két évben a Magyar Nagydíj mintegy kétmilliárd forinttal többel terhelte meg a büdzsét, mint 2008-ban, az idén pedig már több mint a duplája lehet a támogatás a krízis előtti szintnek (jelenlegi árfolyamon számolva 2012-ben 5,81 milliárdos tétellel számolhatunk, szemben a 2008-as 2,73 milliárddal).

A drasztikus emelkedés következtében sokakban jogosan merült fel, vajon ilyen feltételek mellett is megéri-e hazánknak Forma–1-es versenyhétvégét szervezni. A szerződő felek – a kontraktus titoktartási záradékára hivatkozva – sokáig semmilyen adatot nem közöltek a hazai futam gazdasági hatásairól, noha az ezredforduló óta több tanulmány is készült ennek felmérésre. Tavaly aztán megtört a jég, és a Hungaroring Sport Zrt. a legfrissebb elemzés néhány sarokszámát közzétette.

A tanulmány a viszonylag jól számszerűsíthető F1-generálta többlet-adóbevételt 6,3 milliárd forintra becsülte, míg az egyéb – nem nevesített – bevételeket hét-, a futam reklámértékét pedig hatmilliárdra taksálta.
Az elemzés részleteit ugyan nem hozták nyilvánosságra, a közölt adatok – különösen az adóbevételre vonatkozók – azonban az F1 miatt hazánkba érkező turisták száma és költési hajlandósága alapján hihetőnek tűnnek (ezekről egyébként a Magyar Turizmus Zrt. készít rendszeres felmérést). Ennek fényében tehát úgy fest, hogy a Forma–1 állami támogatása gazdasági szempontból nehezen támadható, így már csak az a kérdés, vajon egy előre megadott összegnél miért van szükség több százmilliós pótlásokra.