Roubini: Lassú növekedés
A jó hír az, hogy a gazdasági teljesítmény szerényen növekedni fog a fejlett gazdaságokban és a feltörekvő piacokon egyaránt. A fejlett gazdaságok 1,9 százalékhoz közeli mértékben növekedhetne a háztartások, a vállalatok és a nem pénzügyi vállalatok fél évtizede tartó tőkeáttétel-csökkentése, a kisebb költségvetési teher, valamint az alkalmazkodó monetáris politika fenntartása miatt.
Ezen felül a kis valószínűségű, de nagy hatású kockázatok kevésbé kell tartani 2014-ben. Az euróövezet összeomlásának fenyegetése, egy újabb kormányzati leállás vagy az adósságplafon körüli vita az Egyesült Államokban, Kína kemény földet érése, vagy egy Irán és Izrael közötti háború kevésbé valószínű.
Mégis, a legtöbb fejlett gazdaság – az Egyesült Államok, az euróövezet, Japán, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Kanada – alig éri el a növekedés potenciális szintjét. A háztartásoknak, a bankoknak és egyes nem pénzügyi vállalkozásoknak a legtöbb fejlett gazdaságban továbbra is terhet jelent a magas adósság, amivel együtt jár a tőkeáttétel csökkenése. A magas költségvetési hiány és az adósság arra foga kényszeríteni a kormányokat, hogy folytassák a fájdalmas költségvetési kiigazításokat. A politikai és szabályozási bizonytalanságok pedig a magánberuházásokat fékezik.
Fenyegető kockázata van annak, hogy több fejlett gazdaság hosszan tartóan stagnálni fog. A strukturális reformok (amelyek szükségesek ahhoz ezekben az országokban, hogy emelkedjen a potenciális növekedés) megvalósítása túlságosan lassú.
Miközben az euróövezeti kockázatok csökkentek, addig a fundamentális problémák továbbra sem megoldottak. A potenciális növekedés alacsony, a munkanélküliség nagy, az államadósság magas és tovább növekszik, a versenyképesség elveszett, a bérköltségek lassan csökkennek (amin az erős euró nem segít), a hitelezési kondíciók pedig rendkívül szigorúak. A bankunió létrehozása lassú lesz az euróövezetben, miközben nem tesznek lépéseket a költségvetési unió felé, még akkor sem, ha a politikai kockázatok emelkednek az euróövezet perifériáján.
Japánban Abe Sinzo kormánya jelentős haladást ért el a közel két évtizede tartó defláció leküzdésében, ami a monetáris lazításnak és a költségvetési expanziónak köszönhető. A fő bizonytalanság a fogyasztási adó közelgő növekedéséből és az „Abenomics” folytatásának megvalósításából ered, ami strukturális reformokat és a kereskedelem liberalizációját tartalmazza.
Az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2014-ben hasznot húz a palagáz-forradalomból, a munkaerő- és lakáspiac javulásából, valamint a feldolgozóipar átmeneti támogatásából. Lefelé mutató kockázatot jelente a Kongresszusban lévő politikai viszály (különös tekintettel a közelgő félidős választásokra, ami novemberben lesz), ez pedig továbbra is korlátozza a hosszú távú költségvetési konszolidáció előrehaladását.
A feltörekvő piacoknak nehéz volt a 2013-as év, amit több tényező is tükröz: a kínai gazdasági növekedés lassulása, a nyersanyagok évekig tartó nyerő ciklusának vége, és a potenciális növekedés visszaesése. Több nagy feltörekvő gazdaságot is súlyosan érintett tavaly tavasszal és nyáron, amikor a Fed jelezte, hogy a következő hónapokban visszafoghatja a mennyiségi könnyítési programját. Mindez pedig a tőkeáramlás megfordulásával járt.
A feltörekvő gazdaságok 2014-ben gyorsabban, közel 5 százalékkal növekedhetnek több tényező miatt. A fejlett gazdaságok növekedése fellendíti az importot is a feltörekvő gazdaságok felől is. A Fed csak lassan fogja vissza az eszközvásárlásokat és a kamatot alacsonyan tartja. A kínai reformok pedig csökkentik a kemény földet érésnek a kockázatát.
Mégis, több feltörekvő ország – India, Indonézia, Brazília, Törökország, Dél-Afrika, Magyarország, Ukrajna, Argentína és Venezuela – 2014-ben is törékeny marad a nagy külső- és költségvetési deficit, a cél alatti infláció, vagy a választásokhoz kapcsolódó kockázatok miatt. Ezek közül néhány országban – például Indonéziában – az utóbbi időben kiigazításokba kezdtek, ami csökkenteni fogja a kockázatokat, bár a növekedésük és a piacaik továbbra is sebezhetőek maradnak a politikai bizonytalanságok és a lehetséges külső sokkok hatására.
A jobban teljesítő feltörekvő országok kevesebb makrogazdasági, politika, és pénzügyi problémákkal néznek szembe. Ilyen Dél-Korea, a Fülöp szigetek, Malajzia és más ázsiai ipari exportőr országok, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Chile, Kolumbia, Peru, Mexikó, Kenya, Ruanda és más országok a szubszaharai Afrikában, valamint az olajexportáló öböl-menti országok.
Végül, Kínában fennmaradhat a 7 százalék feletti éves gazdasági növekedés 2014-ben. Annak ellenére, hogy a Kommunista Pár központi bizottságának harmadik ülése meghatározta a reformok irányát, a kínai növekedési modell váltása – a beruházásoktól a lakossági fogyasztás irányába – túl lassú.
Összességében a globális gazdaság gyorsabban növekszik 2014-ben, míg a kockázatok alacsonyabbak lesznek. De – kivéve talán Amerikát – a növekedés továbbra is vérszegény lesz a legtöbb fejlett gazdaságban, és a feltörekvő piacok törékenysége – beleértve a kínai bizonytalan erőfeszítéseket a gazdaság kiegyenlítésére – terhet jelenthetnek a globális növekedésre a következő években.
Copyright: Project Syndicate, 2014.
www.project-syndicate.org
