A Krím-félsziget feletti orosz kontroll amellett, hogy az etnikai konfliktust és a flotta kérdését is megoldaná orosz szempontból, egy merőben új helyzetet teremtene az olaj- és földgázpiacon is. Ugyanis nagy a tét: ha Moszkva fennhatósága alá kerül Krím, Oroszország nagymértékben ki tudja kiterjeszteni a határait a Fekete-tengeren, többek közt a félsziget mellett található három hatalmas olaj- és földgázmezőre. Az Azovi-tenger sekély vizei alatt hatalmas mennyiségű gáz lapul, ahogyan a Krímtől dél-keletre és nyugatra is nagy potenciállal rendelkező mezők fekszenek. Mindegyik szénhidrogén-lelőhely a sekély kontinentális talapzaton található, aminek előnye, hogy az ott lévő olaj- és gázvagyon lényegesen olcsóbban termelhető ki, mint a Fekete-tenger mélyebb részen. Amerikai és olasz cégeknek vannak már koncessziói ezeken a területeken, csakhogy azokat az ukrán állammal kötötték, és egy Kalinyingrádhoz hasonló orosz enklávé létrehozása a Krímen igen kényes jogi helyzetet teremtene. Emellett az ukrán vezetés is tisztában van ezeknek a területeknek a fontosságával, mivel a szárazföldi nem-hagyományos földgáz kiaknázása mellett az egész energiastratégiájuk egyik alappillérét a fekete-tengeri lelőhelyek képezik. Ebből következően Kijev foggal-körömmel fog ragaszkodni a Krím-félszigethez, nem csak szuverenitása, hanem a szénhidrogénkincs miatt is.