A növekedési hitelprogram első fázisa viszonylag szép sikerrel zárult, a meghirdetett 750 milliárd forintból több mint 700 milliárdot kihelyeztek, igaz, ennek nagyjából csak a 40 százaléka volt új hitel, a maradékból régi kölcsönöket cseréltek olcsóbbra a cégek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásait azonban ez az eredmény is felülmúlta, így egyből a program folytatása mellett döntött.
A számok azonban, amelyeket bedobtak a köztudatba, már eleve eléggé elrugaszkodtak a valóságtól. Egy 2 ezer milliárd forintos keretet nyitottak meg, amelynek a 90 százalékát új hitelekre kellene kihelyezni az idei év végéig. Csakhogy a teljes hazai kkv-hitelállomány kevesebb mint 4 ezer milliárd forint, nehéz elképzelni, hogy bárki is komolyan gondolta, hogy az év végéig ezt hipp hopp meg lehetne másfélszerezni. A jegybanknál is hasonlóan vélekedhettek, úgyhogy végül egy ennél reálisabb, 500 milliárdos kezdeti kerettel indítottak.
Egyelőre azonban ez a pénz sem akar gazdára találni, pedig az érintettek igazán igyekeznek. A növekedési hitelprogramot számos médiumban reklámozzák, van miből, hiszen a jegybank akár 6 milliárd forintot is költhet a népszerűsítésre. A kezdeti szigorú feltételeken is lazítottak már, és további lazítások várhatók, hátha sikerül mégis valahogy kiszórni a sok ingyen hitelt. Valószínűleg azonban ez sem lesz elég.
Eddig az erőfeszítéseknek ugyanis kevés az eredménye. Nagyjából 100 milliárd forint kerülhetett ki a kkv-khoz tavaly október, a program indulása óta. A bankok azt mondják, többet ki lehetne helyezni a kölcsönből, ha kiváltásra többet fordíthatnának a forrásokból. Szintén lendületet adhatna a programnak, ha nem ragaszkodna görcsösen az MNB a 2,5 százalékos maximális marzshoz. A legfontosabb persze az lenne, hogy a vállalkozások akarjanak beruházni, és megjelenjenek végre a valós igények a hitelpiacon.
