Van-e jövője a gyógyszeriparnak? Szakértők válaszolnak

Fekete Tibor, gyógyszerpiaci szakértő:
Az ipari forradalom óta az emberek átlagos életkora évenként 3 hónappal nő, így az idősebb népesség részaránya is emelkedik. Az idősebbek mindig több gyógyszert szednek, hogy életminőségük a lehető legjobb legyen. A gyógyszer nélkülözhetetlen eszköze a gyógyításnak is. A tudomány fejlődése új gyógyszereket eredményez, ami a gyógyítók lehetőségeit bővíti, a gyógyszerpiac ennek megfelelően évről évre nő. A gyógyszert gazdaságosan és biztonságosan az évszázados tapasztalatokkal és megfelelő kapacitásokkal, tárgyi és személyi feltételekkel rendelkező gyártók tudják előállítani. A gyógyszergyártók tevékenysége nélkülözhetetlen a társadalom számára. Ezt előbb, vagy utóbb mindenki felismeri. Ha másként nem a saját kárán. A kérdés csak az, hogy ki fizeti a számlát?

Zalai Gábor, a Boehringer Ingelheim magyarországi vállalatának igazgatója:
Feltétlenül, hiszen szinte nincs ember a világon, akinek ne lenne szüksége a termékeire, az egészség helyreállításának, megőrzésének fontos és gazdaságos eszközei a gyógyszerek. Az innováció támogatása közös érdek, ahogyan a gyógyszerek hatékony és gazdaságos felhasználására is több figyelmet kell fordítani. Az európai egészségügyi politika eredménye, hogy csökken a gyógyszerek állami támogatása, nő a magánfinanszírozás szerepe. Ezzel együtt, a világ népességének gyors növekedésével több gyógyszerre lesz szükség. Az előállítási költségeket ezért csökkenteni, a gyártási folyamatokat fejleszteni kell, ugyanakkor az árak további csökkentése már minőségi problémákat vethet fel.

Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója:
Hivatásunk a gyógyítás, s mivel a betegségek egyidősek az emberiséggel, van jövőnk. Ennek záloga az innováció és a generikus gyógyszerfejlesztés egyensúlyának a megtalálása mind a gyógyszer-engedélyezés, mind a finanszírozás terén. A magyar gyógyszeripar szerencsére építhet a tradícióira, kiváló szakembereire, minőségi és elérhető árú készítményeire. Az újabb és újabb európai adminisztrációs előírások és támogatott készítményeink tartósan alacsony ára azonban tagvállalatainkat alapos portfolió átvizsgálásra, racionalizálásra szorítja, a több lábon állás és az exportpiacaink bővítése tudja csak kompenzálni azt, hogy Magyarországon folyamatosan csökken támogatott készítményeink árbevétele.

Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke:
Ahogy a XX. században a műszaki tudományok átalakították az életünket, a XXI. században az élettudományok területén várható a legnagyobb fejlődés. A gyógyszeripar vezető szerepe az egészségügyi innovációban vitathatatlan, amivel már eddig is jelentősen hozzájárult az átlagéletkor emelkedéséhez. Ez a tapasztalat előny lehet, amennyiben az ipar képes más, részben új szereplőkkel történő együttműködésre. Várhatóan a gyógyszer fogalma is át fog alakulni, a gyógyszeres kezelés is sokat változik, de továbbra is a gyógyítás egyik legszélesebb körben használt eszköze marad. Meggyőződésem, hogy egy nyitott, rugalmas, integráló gyógyszeriparnak van jövője.

Miró József, az Erste Befektetési Zrt. elemzője:
Az újonnan kifejlesztett, szabadalommal védett originális készítmények esetében a bevezetési folyamat nagyon hosszú, és ez sajnos egyre inkább megnehezíti a kutatás-fejlesztési költségek megtérülését. A világban felgyorsult tudás- és technológia transzfernek köszönhetően ugyanakkor a lejárt szabadalmú hatóanyagot tartalmazó generikus gyógyszerek esetében gyakorlatilag eltűnt a profit, miután elözönlötték a piacokat az olcsó indiai és egyéb távol-keleti gyártók termékei. Mindez a generikus gyártók jövőjét kétségessé teszi a fejlett világban, itt valószínűsíthetően inkább az igazán innovatív gyártóké, illetve a biotechnológiai cégeké a jövő.