Csökkenhet az év végére az államadósság
– A GDP-arányos államadósság 85 százalékosra emelkedett az első félév végére. Ön szerint el lehet érni, hogy az év végére 80 százalék alá csökkenjen?
– Természetesen igen. Az egyetlen nyitott kérdés a forint árfolyama, nem mindegy ugyanis, mekkora nem realizált árfolyamveszteség éri ezen a téren a magyar államot. Idén júliusban és novemberben összesen 3 milliárd eurónyi devizalejáratunk van, ez már önmagában is 3 százalékponttal csökkenti a rátát. A forint államadósságnál persze lehet még növekmény a kötvénykibocsátások miatt, a rövid állampapírok értékesítését viszont visszafogtuk. Emiatt a félév végéhez képest legalább 500 milliárd forinttal csökkenhet a diszkontkincstárjegy-állomány.
– Egy új uniós módszertant is bevezettek nemrég az államadósság kiszámítására. Ez mennyire befolyásolja az adósságrátát?
– Magát a rátát kevésbé érinti, nálunk inkább csak arra van hatással, hogyan lehet a költségvetésben elszámolni bizonyos tételeket. Így például swap műveletek eredménye a jövőben nem érinti a költségvetést, amely lépés sajnálatos módon jelentősen eltéríti a költségvetésben elszámolt kamatkiadásokat az államadósság valódi költségeitől. (A jelen helyzetben a ténylegesnél nagyobbnak mutatva azokat.)
– Az MNB-kötvények megszüntetése milyen hatással volt az állampapírpiacra?
– Az eho-mentességet ígérő befektetési alapok, amelyeknek legalább 80 százalékban állampapírt kell tartaniuk, átváltották az MNB-kötvényeiket állampapírra. Az uniós szabályok szerint viszont 397 naposnál hosszabb lejáratú értékpapírt nem tarthatnak a pénzpiaci alapok, így kénytelenek diszkontkincstárjegyet (dkj), vagy a közeljövőben lejáró kötvényeket vásárolni. A kötvénycsere-, illetve visszavásárlási programja segítségével viszont az utóbbiak piacon lévő mennyiségét az ÁKK is csökkenti, miközben ez év második félévében jelentősen korlátozta a diszkont kincstárjegyek értékesítését. Nagy kereslet lenne tehát a rövid dkj-ra, az extrém alacsony hozamok is ezt mutatják, de ha nem fognánk vissza a kibocsátást, akkor bizonyára tele lenne a sajtó azzal, hogy már megint nőtt az államadósság.
– Mekkora lesz az év végére a devizaadósság aránya az államadósságon belül?
– Ez is az árfolyamtól függ. Ha a tavaly év végi árfolyammal számolunk, akkor az idén 41-ről 35 százalékosra csökkenhet az aránya.
– Mi lenne a cél?
– Nincs hivatalos, számszerű cél, most csak az az irányvonal, hogy csökkenjen az arány.
– Olyan cél is megfogalmazódott, hogy csökkentsék a külföldiek részesedését a magyar állampapírok állományában.
– Tavaly év végén a külföldiek aránya 61 százalékos volt, ez az év végére 53 százalékra csökkenhet.
– Devizakötvény-kibocsátás várható még a közeljövőben?
– Nem tervezünk sem az idén, sem jövőre, noha nagyon jó a hozamkörnyezet. A jövő évi devizalejárataink viszont jóval kisebbek, mint a korábbi években, nincs bennük ugyanis sem IMF-es, sem uniós devizahitel.
- Az alacsony hozamkörnyezetben próbálják erőltetni a hosszú kötvények kibocsátását?
- Amikor van kereslet a hosszú állampapírokra, akkor abba az irányba kell elmenni. Hozamprognózist nem szoktunk adni, de a mostani szint nagyon kedvezőnek tűnik. A csereaukciókon is sikerült a 2015-2016-os forintlejáratokat elég nagy arányban hosszabbakra váltani.
- A háztartások állampapír-állománya a jegybank szerint már csökken, az ÁKK viszont folyamatosan növekedést mér a lakossági állományokban. Mi az oka az ellentmondásnak?
- Az idén, augusztus végéig körülbelül 300 milliárd forinttal nőtt a lakosság kezében lévő állampapír állomány, ami elmarad ugyan a tavalyitól, de egyáltalán nem rossz eredmény. A kifejezetten a lakosságnak szánt állampapírok állománya viszont 530 milliárd forinttal emelkedett ugyanezen időszak alatt. Amíg ki nem vittük júniusban a Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK) és a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) értékesítését a bankokba és a brókercégekbe, körülbelül azonos volt a növekmény. Onnantól kezdve viszont megugrott az értékesítés, miközben a háztartásoknál lévő állomány nem nőtt tovább. Mi is láttuk, hogy a befektetők köre elmozdult az intézmények felé, ezért júliusban változtattunk a forgalmazás feltételein, a közhasznú szervezetek viszont augusztusban is vásároltak ezekből a kötvényekből. Ennek köszönhető, hogy a kifejezetten lakossági állampapírok állománya nőtt, miközben a háztartások kezében lévő állomány az elmúlt két hónapban csökkent.
- Vannak tervek arra, hogy a háztartásoknál megállítsák ezt a csökkenést?
- Kéthónapnyi állománycsökkenés után még nem szükséges, hogy közbelépjünk, de már elkezdtük elemezni, mitől következhetett be a csökkenés. Az egyik oka az lehet, hogy olyan alacsony már a kamatszint, hogy az egyéb költségek mellett már úgy érzik a befektetők, nem éri meg kivinni a pénzt a bankból, és állampapírba fektetni. A bankok értékesítési motivációja is változhatott. Az elmúlt időszakban a bankok hitelállománya csökkent, nem állt érdekükben a betétgyűjtés, ezért annak érdekében, hogy megtartsák az ügyfélkört, állampapírt adtak el nekik. Megvádoltak bennünket azzal, hogy a kampányainkkal elvonjuk a banki forrásokat a hitelezéstől, de kiderült, hogy erről szó sincs. Mostanra viszont változhatott a hitelintézetek hozzáállása, lehet, hogy a hitelezés fellendülésében bízva a saját konstrukcióikat értékesítik intenzívebben.
– A bankok a befektetési alapokat kínálják, azokon keresztül közvetve is sokat fektet a lakosság állampapírokba.
– Ennek a pontos mértékét nem ismerjük ugyan, de egyfelől éppen a náluk lévő állampapír állomány miatt a befektetési alapokat mi nem csak versenytársnak, hanem kiegészítő befektetési lehetőségnek is tekintjük. Másfelől ugyanis általában éppen ellentétesen alakul a két terméknél a tőkeáramlás. Az állampapír vásárlásakor előre ismert az elérhető hozam, a befektetési jegyek megvételekor viszont kizárólag a múltbeli hozamok az ismertek. Hozamcsökkenési periódusban a múltbeliek magasabbak, így az alapok több pénzt vonzanak. Amikor fordul a trend, a múltbeli hozamok az alapoknál akár negatívvá is válhatnak, ilyenkor ismét az állampapír válik népszerűvé. Ilyen szempontból a kisbefektetők sokszor irracionálisan viselkednek, és veszteséget realizálnak, hisz pont fordítottan reagálnak, mint kellene, és akkor váltanak, amikor tartani kellene az adott befektetést.
– Új típusú állampapír kibocsátását tervezik, hogy megfordítsák a lakosságnál a csökkenő trendet?
– Ilyen tervek egyelőre nincsenek, egyelőre az okok feltárása van soron. Viszont a kincstár intenzíven bővíti értékpapír-forgalmazói hálózatát. A médiakampányt is folytatjuk, mivel úgy látjuk, pozitívan hat az értékesítésre. Emellett persze meg kell vizsgálnunk a kamatszinteket a lakossági rövid állampapírhozamoknál, hogy valóban olyan alacsonyak-e már, hogy nem éri meg elmozdítani a pénzt a bankbetétekből.
