Csapatot épít az amerikai magyar

– Két éve azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy „a bizalom hiánya, a kiszámíthatatlanság jelenti a legnagyobb gondot a magyar gazdaságban”. Változott ez a helyzet?

– Mindenképpen, ugyan egy pillanatra újra elbizonytalanodtunk az internetadó hallatán, de remélem, ez tényleg csak pillanatnyi zavar volt. A pozitív irányú változásban ki kell emelnünk ezt az évet, hiszen a hazai információs társadalom történetében 2014 kiemelt jelentőségű. A kormány határozatot fogadott el az ágazat stratégiájáról, partnerségi együttműködést kötött velünk a digitális Magyarországért, és lezártunk egy sikeres frekvenciapályázatot. Kormányhatározat született a Digitális nemzet fejlesztési program megvalósításáról, amely a digitális Magyarország eléréséhez vezető út állami feladatainak összessége és végrehajtásának menetrendje. A Telekom azonnal használatba vette az elnyert frekvenciáit, bővítette 4G-hálózatát, elindítottuk nyíregyházi fejlesztéseinket. Az idei valóban a fordulat éve lehet.

– Ön a Joint Venture Szövetség elnöke is, s így még erősebb lehet a pozíciója a gazdaságban, hiszen több céget képvisel. Érzi, hogy a legnagyobb távközlési társaság főnökeként és a JVSZ elnökeként hatékonyabban tud érdekeket érvényesíteni?

– Talán több figyelmet kap e szervezet, amióta én vagyok az elnöke. Hasznos a JVSZ, mert a benne levő cégek jó keresztmetszetét adják a magyar valóságnak. A tagok között mindenfajta vállalkozás megtalálható: kicsi, nagy, közepes, magyar vagy éppen külföldi tulajdonú. Egy ilyen szövetség együttműködésre, toleranciára ösztönöz, s megtanít a különböző nézőpontok megértésére, tiszteletére is.

– Ez önnek már egészen jól mehet, hiszen amerikai állampolgárként német tulajdonú cégnél dolgozik Magyarországon.

– Szakmai szempontból nincs amerikai kötődésem. Amerikai állampolgár vagyok, ennyi. Pár éve még a Magyar Telekom a New York-i tőzsdén volt, mára azonban már nincs amerikai szál. Bár valóban német a tulajdonos, de én magyar piacon magyar céget vezetek magyarként. Olyan régóta élek itt, a feleségem és a négy gyermekem magyar, hogy ma már ez a meghatározó identitásom.

– Az amerikai kötődést csak azért említettem, mert mostanában egy amerikai történet borzolja nálunk a kedélyeket. A hírek szerint több magyar közhivatalnoktól megvonták az Egyesült Államokba történő beutazás jogát.

– Nem ismerem részleteiben e történetet, így nem nyilváníthatok véleményt. Szívesebben beszélgetek a távközlésről és a gazdaságról, ebben vagyok otthon.

– E történetnek korrupciós szála lehet. A JVSZ-nek is van korrupcióellenes bizottsága. Vagyis fontosnak tartják az üzleti élet tisztaságát, átlátható működését.

– A transzparencia a lényeg. Ez az egyik legfontosabb elem az üzleti életben. Több bizottságot is működtetünk, így az adózással is külön bizottság foglalkozik. Úgy véljük, ha átlátható a döntési rendszer, ha méltányolható szinten vannak az adók, akkor a feketegazdaság is visszaszorul, s a korrupciós késztetés is kisebb lesz.

– A Magyar Telekom nagyvállalat. Próbálták már korrumpálni, szabálytalan akciókba bevonni?

– Van előnye a méretnek. Nagy beszállítói körrel dolgozunk, s válogathatunk a jelentkezők közül. Ragaszkodunk ahhoz, hogy partnereink betartsák a normáinkat, azokat az etikai sztenderdereinket, amelyek nemzetközi normával mérve is kimagaslók.

– Ön nyolc éve vezérigazgató, teljesen átalakította a vállalatot…

– …nem is egyszer!

– Megérte? Sok embert elküldtek, átszerveztek, felforgatták a céget.

– Megérte. Jók az eredményeink. Két éve növeli bevételeit a társaság, nagyon sokat dolgoztunk ezért. Most kezd organikussá válni a növekedés, kedvező a trend. Van mire büszkének lennünk. Ezt az eredményt átalakítás nélkül nem értük volna el. Amikor erre a posztra kerültem, ez egy holdingcég volt, négy-öt leányvállalattal, amelyek nem működtek együtt, s volt olyan üzletág, amelyik szinte küldetésének tekintette, hogy „megölje” amásikat. Óriási eredmény például, hogy szinte a semmiből vezető televíziós szolgáltatók lettünk. Ez többek között annak is köszönhető, hogy egységes lett a cégkultúra. Ez egy magyar vállalat, alapvetően a magyar piacon kell boldogulnia. Fontos az egyéni képesség, az egyéni tudás, de ha ezek nem egy irányba húznak, akkor nem igazán hasznosulnak. Tehát bizonyos helyzetekben az olyan „szoft” tényezők, mint a csapatmunka, a vállalati kultúra többet érnek az egyéni teljesítményeknél. Ezt felismerve, megvalósítva sikerült vezető pozíciónkat erősíteni, illetve a bizonyos területeken gyengébb helyzetből is piacvezetővé válni.

Az interjú teljes terjedelemben a Manager Magazin december–januári számában olvasható.