Költözhetnek a donbaszi cégek - interjú Ukrajna ügyvivőjével

– Ukrajna megkapja az Európai Uniótól azt a gazdasági segítséget, amelyet remélt?

– Ukrajna gazdaságilag nagyon nehéz helyzetben van, de politikailag már nem. Az október végi, demokratikus és átlátható parlamenti választásoknak köszönhetően a kilencvenes évek óta most először nincsenek a törvényhozásunkban kommunisták. Ők ugyanis Moszkva érdekeit képviselték minden területen. Az új összetételű parlament jó eszköz ahhoz, hogy megszülessenek a reformokhoz szükséges törvények.

A 2014-ben segélyként és hitelként kapott, összesen kilencmilliárd dollár felhasználásával már 14 milliárd dollárnyi adósságot törlesztettünk. Komoly reményeket fűzünk az ez év eleji donorkonferenciához is, mert gazdaságunk talpra állításához további 12-15 milliárd euróra van szükségünk. Az év túléléséhez hathatós reformokat kell megvalósítanunk az ország újraválasztott miniszterelnöke, Arszenij Jacenyuk bejelentése szerint.

– Ukrajnát milyen fő gazdasági veszteségek érték a Krím elcsatolása miatt?

– Óriásiak: előzetes számítások szerint 70-75 milliárd dollárnyi. Ebből egyedül a Fekete-tenger alatti gáztermelés meghiúsulása mintegy 40 milliárdot tesz ki. 2000 óta a Krím adta az ukrán GDP 4 százalékát.

– A keleti országrész gazdaságát milyen mértékben sújtják a harcok?

– Az Oroszország által támogatott terroristák ellenőrzése alatti Donbasz egyes körzeteiben ideiglenesen leállt a fémkohászathoz kapcsolódó teljes ipar és bányászat. A 93 bányából csak hét üzemel, nincs szén. Először Dél-Afrikából importáltunk, most Oroszországtól vásárolunk. Áll a donbaszi régióban az ország legnagyobb háztartási gép gyártója, a Nord Holding is, sok más energetikai és iparcéggel együtt. Tervek készülnek az érintett vállalatok Ukrajna más részeibe való átköltöztetésére, és (kívánság esetén) a dolgozók evakuálására.

-Már háborúnak számít, ami az ország keleti részén folyik?

– Igen, de miközben ezt mindenütt orosz agressziónak nyilvánítják, Magyarországon néha tévesen polgárháborúnak nevezik. E háborút Oroszország azért indította, hogy Ukrajna soha ne lehessen tőle független, ne válhasson az EU és a NATO tagjává, bár az utóbbi most nem időszerű. A térképről leolvasható Putyin terve: az orosz elnök egy szárazföldi folyosót akar a Krímig, később esetleg Odesszáig, vagyis lényegében Donbasz és Transznisztria között. Moldovában ugyanolyan forgatókönyv várható volt, mint Ukrajnában, már ott is nagyon aktívak a szeparatisták.

– Eszerint Ukrajna már újabb területek elvesztésével számol?

– Amit mondtam, az Putyin kívánsága. Mi egyetlen négyzetcentiméternyi területünkről sem kívánunk lemondani. Nehéz megjósolni mi lesz 2015-ben. Két dolog bizonyos: mindenkinek be kell tartania a Minszki jegyzőkönyvben foglaltakat. Az Oroszországra nehezülő nemzetközi nyomás máris hatékonynak bizonyult. Másrészt folytatódnak a gazdasági szankciók, amelyek nélkül – bár fájdalmasak –, nem lehet az agresszorra hatni. Ugyanis már mindenki világosan látja, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió Európa egészének a rendjét veszélyezteti. A szankciók visszatartó hatását már gazdasági és politikai dimenzióban is igazolták a nemzetközi elemzések.

– Garantált-e Ukrajna téli áram- és gázellátása?

– Igen. Bár nem leszünk könnyű helyzetben. Október végén az EU támogatásával aláírtuk Oroszországgal a március végéig történő gázellátásunkról szóló, úgynevezett téli csomagot, kifizethető áron.

Már utaltunk rá előre pénzt. Igaz, gázt még nem kaptunk, de nem is sürgős, mert ahogyan esik az olaj ára, úgy lesz számunkra is olcsóbb a gáz. Földalatti tárolóinkban közel 12 milliárd köbméternyi tartalékunk van, ez épp elég a lakosságnak. Jelenleg is importálunk Lengyelország és Szlovákia felől, és nagyon hálásak voltunk a magyar félnek is a tavaly magyar területen át érkezett 550 millió köbméterért. Bár ez utóbbi szállítás felfüggesztesée aggodalommal töltött el minket, de derűlátók vagyunk, mert Orbán Viktor miniszterelnök lehetségesnek nevezte a szállítás újraindítását.

– Mennyire lazultak meg az orosz-ukrán gazdasági kapcsolatok a háború miatt?

– 2014 első kilenc hónapjában 33 százalékkal 18 milliárd dollárra esett a két ország árucsereforgalma. Ezen belül Ukrajna kivitele 27 százalékkal 8 milliárdra, importja 36 százalékkal 10,5 milliárdra gyengült. Viszont az Európai Unió gesztusának köszönhetően egymilliárd dollárnyi árut szállítottunk az EU-ba.

– Hogyan alakultak 2014-ben a magyar-ukrán gazdasági kapcsolatok?

– Szerényen, 0,7 százalékkal nőtt az árucsere-forgalom, a mérleg 230 millió dolláros többletet mutat Ukrajna javára. Kapcsolatainkat szeretnénk továbbfejleszteni, amit segíthet Magyarország keleti nyitást megcélzó külgazdasági stratégiája is. A nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszkben decemberben nyílt kereskedőház, úgy tudjuk, rövidesen a Kijevben egy újabbat is avatnak. Ez utóbbi lesz majd a központ, a nyugat-ukrajnai és az ungvári pedig a fiókjai. A magyarországi befektetések a 12. helyen vannak Ukrajnában.

– Zavartalan-e az Ukrajnán keresztüli tranzit?

– Óriásiak az ukrajnai és a magyarországi tranzitlehetőségek. Kétoldalú együttműködésben szeretnénk megvalósítani azon tervünket, hogy Közép Ázsiából és Kínából származó árut csábítsuk az áruszállítási folyosóinkra. Ebben komoly szerep juthat a záhonyi logisztikai parknak is. A vasúti áruszállítási együttműködést is a két országnak kell fejlesztenie.

– Mi várható az ukrajnai magyarság anyanyelv-használata terén?

– Az új parlamentben már a kárpátaljai magyarságnak is van képviselője Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke személyében. Az ő közreműködésével születhet meg az új ukrán nyelvtörvény, amely a terveink szerint megfelel majd az EU normáinak, segíti minden ukrajnai kisebbség anyanyelv-használatát, és nem lesz ukrán-ellenes sem, mert ma hatályos törvén nem alkalmas az ukrán nyelv fejlesztésének támogatására. Remélem, az új nyelvtörvényt egyetértéssel és elégedettséggel fogadják Budapesten és más szomszédos fővárosban is.

1982-ben Ungvári Állami Egyetemen szerzett diplomát

1994-től Ukrajna Külügyminisztérium munkatársa

2014 júniusától Ukrajna Magyarországi Nagykövetség ideiglenes ügyvivője

Nős, három leánya apja

1982-ben Ungvári Állami Egyetemen szerzett diplomát

1994-től Ukrajna Külügyminisztérium munkatársa

2014 júniusától Ukrajna Magyarországi Nagykövetség ideiglenes ügyvivője

Nős, három leánya apja -->