A legokosabb eszköz is csak annyira képes, amennyit a használója lehetővé tesz számára – többször is felmerült már bennem ez a gondolat, amikor szakemberekkel beszélgetve szóba kerültek a legáltalánosabb informatikai biztonsági problémák. A kibertérből a céges hálózatokat, számítógépeket, mobilkészülékeket egyre kifinomultabb támadások érik. Emellett az sem túl megnyugtató, hogy még a legnagyobb társaságok által kifejlesztett, esetenként évekig formálódó alkalmazások is számos olyan sérülékenységet tartalmaznak, amelyek csábítóan hatnak a hackerekre.
A napjainkban zajló mobilforradalom az okostelefonok, tabletek felé irányította a kiberbűnözők figyelmét, hiszen többmilliárdnyian használjuk ezeket az eszközöket, egyre több pénzügyi tranzakciót bonyolítunk le rajtuk keresztül, illetve sokan a munkájukhoz kapcsolódó információkat is tárolnak rajtuk. Az elmúlt években pozitív trendek is megfigyelhetők voltak az informatikai biztonság területén a hozzáértők szerint, így például a vállalatok és az egyéni felhasználók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy saját jól felfogott érdekükben megvédjék eszközeiket – és ami még fontosabb, a rajtuk lévő információkat – a hackerektől.
Ugyanakkor többségünknek fogalma sincs arról, hogy mobilkészülékeink nagyon is sérülékenyek a külső támadások ellen, és hogy egyáltalán védekeznie kellene a rosszfiúk ellen. Pedig a napokban érkezett hírek a több százmillió veszélybe került androidos telefonról vagy az iOS-t feltörő hackerekről jól mutatják, mekkora a veszély. A nagy it-biztonsági cégek már évek óta beépítik megoldásaikba a mobileszközök védelmét szolgáló szoftvereket is, sőt maguk a telefongyártók is kínálnak ilyen megoldásokat a készülékekre előre telepített alkalmazáscsomagokban. Ahogy azonban a mondás tartja, minden lánc annyira erős, mint a leggyengébb láncszem – és a különböző operációs rendszerek összes sérülékenysége ellenére ez a bizonyos láncszem még mindig a felhasználó.
