Maradt még szufla

A lassuló kiskereskedelmi volumennövekedés kezdi igazolni az online kasszák bázishatásának kifutását, de a trendet előre jelző elemzők vállveregetésével kicsit várni kell. Nem minden jóslat jött be. Például nem csökkent 24 ezerrel a kiskereskedelmi alkalmazotti létszám a vasárnapi boltzár miatt. Néhány ezerfős csökkenés tetten érhető, de a 24-ről 15 ezres létszámcsökkenésre módosított várakozás sem volt helytálló, és a csak néhány százalékos valós kiskereskedelmi forgalomnövekedésre tett előrejelzések sem valósultak meg.

Abban viszont az elemzőknek igazuk van, hogy jelenleg nem tudható (pontosan), mennyivel költ többet a magyar háztartás a kiskereskedelemben, hiszen az online kasszák „csak” láthatóvá tettek százból 15–25 elköltött forintot. Adótechnikailag óriási lépés, de forgalomtechnikailag semmi jelentősége. Ez a hatás a statisztikában lassan kifut, a kép tisztul, de nem várható gyökeres fordulat a növekedési ütemben.

Az augusztusi 4,7 százalékos növekedésről tanúskodó adat azt mutatja (tavaly ebben a hónapban már csak kevés gépet kötöttek be az adóhivatalhoz), hogy a kiskereskedelemben van szufla. Már nemcsak azok a háztartások költenek, amelyeket nem érintett a devizahiteles probléma, hanem azok is, akik az elszállt törlesztőrészletek miatt egyik napról a másikra éltek.

A hitelek forintosításával megszűnt a szorongás, a többség újratervezhette kiadásait, illetve leírta veszteségeit, és újraszervezte háztartásának ellátását. A devizahiteles bizonytalanság (vagyis az árfolyamkockázat) megszűnésével a háztartások könnyebben költenek, nem kell előre spórolni a nagyobb törlesztőrészletre. Ráadásul a bankok hitelezési aktivitása is erősödni látszik, főleg a személyi kölcsönök terén, amely hajtómotorja lehet a következő időszak kiskereskedelmi forgalomnövekedésének.

Az viszont borítékolható, hogy jó darabig nem lesz általános 6,5-7, esetleg 8 százalékos kiskereskedelmi volumennövekedés. A valós szám valahol a 2,5-3,5 százalék körül várható, amely uniós szinten remek teljesítmény egy olyan kiskereskedelmi piacon, amely két éve folyamatosan nyögi a fogyasztói szokások átalakulásából fakadó vélt vagy valós veszteségeket.