A Harvey hurrikán életeket forgatott fel, és óriási, becslések szerint mintegy 150-180 milliárd dolláros anyagi kárt hagyott maga után. A texasi partokon majdnem egy héten át pusztító szélvihar egyben mély kérdéseket vet fel az Egyesült Államok gazdasági rendszeréről és politikájáról.
Ironikus, hogy a klímaváltozáshoz ennyire kötődő esemény következik be egy olyan amerikai államban, ahol olyan sok, a klímaváltozást tagadó ember él, és ahol a gazdaság ennyire függ a fosszilis üzemanyagoktól, amelyek a globális felmelegedés hajtóerői. Természetesen egyetlenegy időjárási eseményt sem lehet közvetlenül az üvegházhatású gázok növekedéséhez kötni. A tudósok azonban már régen jelezték, hogy az üvegházhatású gázok növekedése nemcsak az átlagos hőmérsékletet fogja megemelni, hanem egyben fokozza az időjárás változékonyságát is, és különösen az olyan szélsőséges időjárási jelenségek bekövetkeztének valószínűségét, mint például a Harvey hurrikán.
A hurrikán kezelése – és az újjáépítés részbeni finanszírozásának – ügyében most mindenki az államhoz fordul, ahogy az a 2008-as gazdasági válság idején is történt. Újra azt kell mondanom, hogy ironikus, hogy ez most az ország egy olyan részében történik, ahol az állami és a kollektív intézkedéseket oly gyakran helytelenítik. Nem kevésbé volt ironikus, amikor az amerikai bankrendszer titánjai – amelyek az állam leépítésének és a szabályozások csökkentésének neoliberális tantételeit hirdették – az államhoz fordultak, amikor bajba kerültek.
Egyértelmű tanulságai vannak az ilyen eseményeknek: a piacok önmagukban nem képesek azt a védelmet nyújtani, amelyre a társadalmaknak szükségük van. Amikor a piacok kudarcot vallanak, ahogy az gyakran megtörténik, a kollektív intézkedések elkerülhetetlenné válnak.
Továbbá, ahogy a pénzügyi válságok esetében láttuk, preventív kollektív intézkedésekre van szükség a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez.
Ez azt jelenti, hogy az épületeket és az infrastruktúrát úgy kell kiépíteni, hogy ellen tudjanak állni a szélsőséges időjárási jelenségeknek, és nem lehet olyan területeken felépíteni őket, ahol jellemzően a legnagyobb károk következnek be. Emellett védeni kell azokat a környezeti rendszereket, különösen a lápos területeket, amelyek fontos szerepet játszhatnak a szélviharok hatásainak elnyelésében. Továbbá csökkenteni kell azokat a kockázatokat, amelyeket a természeti katasztrófák idézhetnek elő a veszélyes vegyi anyagok környezetbe juttatásával, ahogy az most Houstonban is történt.
Az említett intézkedések biztosításához hatékony kormányzati beruházásokra és erős szabályozási rendszerre van szükség. Megfelelő szabályozások hiányában az egyéneket és a cégeket semmi sem ösztönzi arra, hogy kellő óvatossággal járjanak el, mivel tudják, hogy a szélsőséges események költségeinek jó részét majd mások állják.
Amerika és a világ most megfizeti a szélsőséges államellenes ideológia iránti rajongás magas árát, és ezt Donald Trump elnök és a Republikánus Párt csak elősegítette. A világnak azért kell fizetnie, mert az Egyesült Államok kumulatív üvegházhatásúgáz-kibocsátása nagyobb mértékű, mint bármely más országé. Az egy főre jutó emissziós értéke pedig még ma is az egyik legmagasabb a világon. Az USA is magas árat fizet, miközben úgy tűnik, hogy más országok – még a szegény, fejlődő államok, mint Haiti és Ecuador is – megtanulták, miként kell jobban kezelni a természeti katasztrófákat.
A 2005-ös Katrina hurrikán New Orleans-i pusztítása, New York jó részének a Sandy hurrikán okozta 2012-es leállása és a Harvey mostani texasi tombolása után az Egyesült Államoknak jobban kellene kezelnie az ilyen helyzeteket. Rendelkezik a szükséges forrásokkal és szakértelemmel ahhoz, hogy elemezni tudja ezeket a komplex eseményeket és azok következményeit, illetve hogy kidolgozzon és alkalmazzon olyan szabályozásokat és beruházási programokat, amelyek csökkentik az ezen események okozta károkat.
Csupán remélni lehet, hogy Amerikának és más országoknak nem lesz szükségük további „meggyőzésre” még azelőtt, hogy a Harvey hurrikán tanulságait igazán komolyan veszik.
Copyright: Project Syndicate, 2017
www.project-syndicate.org
