A családvédelmi akcióterv gazdasági hatásai

A kormányzat a demográfiai problémák kezelésére új gyógyszert ír fel. Az eddigi szérumok megmaradnak, az új intézkedések ezeket egészítik ki. A 2010 óta alkalmazott kezelésnek már vannak eredményei: a teljes termékenységi arányszám a 2011-es 1,23-os szintről 2017-re 1,49-ra emelkedett, igaz, ez az eredmény még messze áll a szükséges 2,1-es értéktől (amelyet egyébként egyetlen európai uniós tagország sem ért el 2016-ban).

Írásomban nem a demográfiai hatásokkal vagy az intézkedések részletes bemutatásával szeretnék foglalkozni elsősorban – ezt a bejelentés óta már többen megtették. Valószínűsíthető, hogy lesznek demográfiai hatások, hiszen amikor a családokat a gyermekvállalást gátló tényezőkről kérdezzük, mindig az anyagi helyzetet teszik az első helyre. Természetesen emellett szükséges a gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűd megfelelő alakulása is, azonban ez hosszabb időtávú folyamat lehet.

Sokkal inkább azzal szeretnék foglalkozni, hogy milyen gazdasági hatásaik lehetnek az intézkedéseknek. Fontos hangsúlyozni, hogy a kérdés számszerű megválaszolásához a részletes szabályok ismerete szükséges, enélkül inkább csak az irányokra lehet koncentrálni. A kérdés pontos megválaszolásához tudnunk kellene azt is, hogyan hatnak az intézkedések a házasodási és a gyermekvállalási kedvre – ezt szintén hosszabb idő lenne felmérni, de a gyakorlatban ez úgyis pontosabban látszik majd. Ennek alapján lesz meghatározható a költségvetési hatás is, amely a kedvezményes hiteleknél, illetve azok elengedésénél egyébként sem azonnal, hanem évek múltán jelentkezik.

A hatások közül elsősorban a foglalkoztatásra gyakorolt hatásokat emelném ki.

A legalább négy gyermeket vállaló nők személyijövedelemadó-mentessége azt eredményezheti, hogy ez a csoport, amelynek a munkaerőpiaci aktivitása az átlagosnál alacsonyabb, nagyobb arányban vállal munkát. Itt a hatás, a családi adókedvezményeket is figyelembe véve, akkor lehet markánsabb, amikor a gyermekek már felnőttek, és a családi adókedvezmény már nem jár. A KSH Munkaerőpiaci helyzetkép című kiadványa szerint a legalább három gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája 2017-ben 48,9 százalék volt, miközben az egy- vagy kétgyermekeseké meghaladta a 70 százalékot. (A legalább négy gyermeket nevelőkről nem közöl külön adatot a kiadvány.) Ez az intézkedés tehát inkább a gyermekvállalás után, hosszabb távon segítheti a munkaerőpiacra való visszatérést. Ezzel szemben a teljes bölcsődei ellátás és a nagyszülői gyed bevezetése rövid távú hatással járhat, azaz a munkaerőpiacra történő gyorsabb visszatérést segítheti. Bár nem versenyképességi intézkedéscsomagról van szó, ezek az intézkedések a versenyképesség javítására is alkalmasak.

Az intézkedések egy másik csoportja a lakáspiaci helyzet javítását szolgálhatja.

Ide sorolható a CSOK kibővítése, a jelzálogkölcsönhöz kapcsolódó kedvezmény kiterjesztése és az új házasok kedvezményes hitele, bár ez utóbbinál nincs kötött lakáscél. Itt a gazdasági hatás mindenképpen megjelenhet az építőipar szolgáltatásai iránti magasabb keresletben. A CSOK-ban bekövetkező változások miatt növekedhet a használt lakások vásárlásának és felújításának szerepe.

A gazdasági hatások harmadik csoportja a belső kereslet élénkülését eredményezheti. Ide sorolható a már említett kedvezményes hitel és a nagycsaládosok autóvásárlási programja. Ez a gazdaságban természetesen részben hazai termékek és szolgáltatások, részben importtermékek és szolgáltatások vásárlását jelentheti.

Fontos felhívni a figyelmet a felelős hitelfelvétel fontosságára. Bár a Magyar Nemzeti Bank által bevezetett adósságfékszabályok vélhetően az új konstrukcióra is vonatkoznak majd, elengedhetetlen, hogy amikor a háztartások hitel felvételéről döntenek, mindig átgondolva tegyék.