Szerb atomopció

Szerbiában tilos atomerőművet építeni. Minek is? Déli szomszédunk energiatermelése ötödrészben már megújulókon alapul, zöldkapacitásainak ráadásul csak a harmadát használja ki, látványosan nyit a szélenergia felé, lignitje is van bőven, és remek importlehetőségekkel rendelkezik. A tilalom persze nem ezért, hanem még a csernobili atombaleset okozta bizalomvesztés miatt született.

Az építési tilalmat hangsúlyozza az ország energiastratégiája is. Szerbiában nincs is szabályozva nukleáris létesítmények építése vagy működtetése.

Szaktudás sincs egy ilyen építkezés felügyeletéhez, hiszen nem is képeznek atomerőművi szakembereket, de nincs atomhatóságuk sem, és arról sincs elképzelésük, mit kezdenének a nagy radioaktivitású hulladékokkal, kiégett fűtőelemekkel.

Mindazonáltal azért el-eljátszottak az energiastratégia megfogalmazói az atomerőmű-építés gondolatával. Egy ilyen beruházás – mint leszögezték – opció­ként nem zárható ki, hiszen ez az egyik út a kisebb károsanyag-kibocsátással járó energiatermeléshez. Még azt is felvetik, hogy ha netán mégis feloldanák az atomerőmű-építés tilalmát, akkortól számítva még tíz-tizenöt évig tartana az atomipar beindulása előtti akadályok elhárítása.

Egy tiltott lehetőség mérlegelésével a 2014-ben megfogalmazott stratégia még nem ment szembe a szerbiai törvényekkel, 2030-ig pedig mégiscsak kitekintést kellett nyújtania. Főleg azért, mert a jelenlegi helyzet sem ígér túl sok jót.

A megújuló alapú termelés jelentős részét például elaggott, 60-70 éves vízerőművek adják, a teljes energiatermelés 68 százalékát pedig olyan ligniterőművek, amelyekből néhány hőtermelőt hamarosan be kell zárni az Európai Bizottsággal kötött megállapodás miatt.

Bár Szerbia kitartana a lignit mellett – ezért több ilyen erőműre telepítettek kén-dioxid-leválasztót –, de akkor talán kicsit előreszalad, amikor a tisztaszén-technológia bevetését latolgatja, hiszen az eljárás műszaki szempontból még nem a legjobb, az ára viszont magas.

Nem csoda, hogy a szerbiai energiaszektort elemző Bankwatch mindenütt a felújítás és a műszaki fejlesztés szükségességébe botlott: az országban az üvegházhatású gázok mintegy 70 százalékának kibocsátásáért az elavult energiatermelés felel, ráadásul egységnyi GDP előállításához 4,2-szer több energiára van szükség, mint átlagosan az EU-ban.

Bár a szerbiai áramtermelésnek csak a tizede gázalapú, a Bankwatch azt is kiemeli, hogy a felhasznált gáz 80 százalékához Ukrajnán és Magyarországon át Oroszországból jut Szerbia.

Igaz, e kitettségen majd oldhat a szerb–bolgár gázvezeték, a csaknem 30 százalékos áramimportfüggését pedig a már épülő transzbalkán energiafolyosó teheti kezelhetőbbé.

A stratégia nem állítja, hogy az energiagondokra éppen az atomenergia lenne a megoldás. Az csak opció.

Ám nagyon is élő opció. Jovan Puzovic szerb atomtudós például egy januári nyilatkozatában a nukleáris energia mellett érvelt tisztasága és a technológia mára kiforrott volta miatt, a Financial Observer pedig a technológia olcsóságát emelte ki:

egységnyi áramot atomenergiával 1,8 eurócentből, szénenergiával 2,2 eurócentből, gázzal 4 eurócentből lehet előállítani a tavaly júliusi számok szerint.

A tavaly júliusi időpont azért nagyon érdekes, mert akkor derült ki, hogy opciónál már többről van szó: orosz–szerb megállapodás született az atomenergia békés célú, elsősorban orvosi, mezőgazdasági és ipari felhasználását célzó fejlesztésről. Most januárban már kormányközi megállapodás is rögzítette az orosz–szerb atomipari tudományos partnerséget, és döntöttek lényegében a teljes szerbiai atom-infrastruktúra közös kiépítéséről, de az atomerőműről még nem, hiszen még él a tilalom.

Az irány azonban látszik. Talán már az a kérdés is feltehető, milyen atomerőművet kínál a Roszatom Szerbiának, amely egyébként a jugoszláv időkben majdnem kapott is kettőt, de a terv elúszott a csernobili atombaleset miatt. Az orosz slágertermék mostanság az 1000-1200 megawattos, nyomottvizes, biztonsági extrákkal tömegével felturbózott, „fukusimaálló” berendezés, amely mellé az oroszok – ha rajtuk múlik – felhúznak egy hűtőtornyot is.