Együttműködésre van szükség a technológiai vállalatok és a nemzetbiztonsági, bűnüldözési hatóságok között.
2019.05.13., hétfő 20:31
Két évvel ezelőtt egyértelműnek tűnt számomra, hogy számos tényező miatt idővel egyre erősebb hangok fogják követelni a technológiai cégek, különösen a big tech vállalatok közé tartozó Amazon, Apple, Facebook és Google szabályozását. Amikor ez megtörténik – érveltem akkor –, a szabályozásnak megfelelő egyensúlyt kell kialakítania, hogy a technológiai fejlődés legkárosabb hatásai csökkenjenek, ugyanakkor a technológiai cégek továbbra is javítani tudják az emberek életét.
Mostanra elérkezett ez az idő. A megfelelő egyensúly kialakítása azonban nem lesz egyszerű. Miután éveken át jóindulatú hanyagsággal kezelték ezeket a vállalatokat, a demokratikus kormányzatok most számos intézkedést alakítanak ki a szabályozásukra. Fennáll a veszély, hogy ezzel a lendülettel túlkorrigálják a korábbi ténykedésüket, és több kárt okoznak, mint hasznot: akaratlanul ugyan, de elfojtják az innovációt és a versenyt.
Legalább négy szabályozási probléma áll fenn, amelyet kezelni kell. Ezek: a magánszféra védelme, a piaci túlsúly, a szólásszabadság és a cenzúra, valamint a nemzetbiztonság és a bűnüldözés kérdése.
Mind a négy kérdés kiemelt hangsúlyt kapott a technológiai cégek által folytatott gyakorlatokkal kapcsolatos mostani leleplezésekben. A magánszféra védelmének kérdésében például az derült ki, hogy több ezer Amazon-alkalmazott hallja, amit a felhasználók mondanak az Echo hangszórónak, anélkül, hogy előzetesen a beleegyezésüket kérték volna. Bár a cég azt állítja, hogy a felvételek segítik az Alexa digitális asszisztens fejlesztését, a legtöbb embernek az orwelli Nagy Testvér jut eszébe.
Ami a piaci túlsúlyt illeti, az EU nemrégiben vetette ki harmadik legnagyobb bírságát a Google-ra a piaci fölénnyel való visszaélés három esete miatt. A tartalommal kapcsolatos kérdések szempontjából figyelmeztető, hogy az új-zélandi Christchurch mecseteinél történt mészárlást a Facebookon élőben közvetítették, és naponta vannak viták a gyűlöletbeszéd miatti tartalomeltávolítások miatt.
Ami pedig a nemzetbiztonság kérdését illeti, Robert Mueller amerikai különleges ügyész jelentése szerint 2014 óta orosz ügynökök a közösségi médiát használták fel az amerikai választásokkal kapcsolatos dezinformálásra.
Fotó: Shutterstock
Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a közvéleményben és a politikusok körében is erősödik az a vélemény, hogy valamit tenni kell. Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója nemrégiben arra szólította fel a kormányokat, hogy játsszanak „aktívabb szerepet” az internet szabályozásában annak érdekében, hogy világos szabályok szülessenek a káros tartalmakkal, a választások sértetlenségével, a magánszférával és az adatok hordozhatóságával kapcsolatban. Sokak számára ez úgy hangzott, mintha egy alkoholista vagy drogfüggő azt kérné, hogy védjék meg saját magától.
A szabályozó hatóságok már jóval Zuckerberg kérése előtt cselekedni kezdtek.
Adatvédelmi területen 2018 májusában hatályba lépett az uniós GDPR-szabályozás. Az annak való megfelelés jelentős összeget kíván, ez pedig a kisebb cégeket érzékenyebben érinti, így a GDPR végül a nagyobb vállalatokat védi a kisebb cégekkel való versenyben.
A piaci koncentráció kezelésére vonatkozó kísérleteknek is kontraproduktív hatásuk lehet. A legradikálisabb javaslat, amely Elizabeth Warren demokrata elnökjelölt-aspiráns nevéhez fűződik, megtiltaná a nagy technológiai cégeknek, hogy egyszerre működtethessenek platformokat, illetve azokon keresztül kínálhassák saját termékeiket. A fogyasztók azonban jól járnak a felhasználóbarát megoldásoknak és a talán olcsóbb áraknak köszönhetően, beleértve az „ingyenes szolgáltatásokat”, amelyeket ezen platformok hirdetési nyeresége tesz lehetővé.
Végezetül, a technológiai cégeknek kezelniük kell a termékeik használatából keletkező potenciális nemzetbiztonsági kockázatokat.
Együttműködésre van szükség a technológiai vállalatok és a nemzetbiztonsági, bűnüldözési hatóságok között. A technológiai cégeknek meg kell érteniük, hogy rendkívüli körülmények esetén akár a nyereségüket csökkentő intézkedésekre is szükség lehet az emberek életének megvédése érdekében.
Ahogy a technológia tovább fejlődik, a fent felsorolt kihívások fokozódni fognak. Emiatt még több érv szól amellett, hogy a technológiai cégek és a kormányzatok időben cselekedjenek, mielőtt egy különösen kellemetlen esemény még nagyobb felháborodást okoz a közvéleményben, illetve még drasztikusabb szabályozási rendszert vált ki, ami szükségtelenül korlátozná a technológia tagadhatatlan előnyeit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
