50 éves a Világgazdaság
10 éve írtuk
Újra itt a támogatott hitel
Készülnek a bankok és a takarékszövetkezetek október 1-jére, amikortól ismét igényelhető a támogatott, forintalapú lakáshitel. Az új kölcsön versenyképes lesz a devizaalapú konstrukciókkal is. Kezdetben a hitelcéltól és a nevelt gyerekek számától függően 6,5–9 százalék között alakulhat a kamatok és a kezelési költségek összege, ám ha az állampapírpiaci hozamok továbbra is alacsonyak maradnak, a hitelköltségek is mérséklődhetnek. (VG, 2009. szeptember 22.)
20 éve írtuk
Elbúcsúznak a tőzsdeteremtől
Holnaptól fölöslegessé válik a Budapesti Értéktőzsde kereskedési terme, hiszen az MMTSI-rendszer keretében beindul az elektronikus határidős kereskedés, így minden tőzsdei ügylet elektronikus úton jön létre. A BÉT az elektronizálástól a versenyképesség növekedését várja. (VG, 1999. szeptember 16.)
30 éve írtuk
Adótörvény-módosítás
Minden jel arra mutat, hogy mire újra a parlament elé kerül az adótörvény módosítására vonatkozó előterjesztés, már nyomát sem lehet látni azoknak a jóravaló indulatoknak, amelyekkel a vállalkozásbarát környezet megteremtésére, a teljesítményeket visszatartó adómértékek csökkentésére az újabb reformot kezdeményezték. Mára a csoportos érdekegyeztetések kudarca és a kormány visszakozása következtében korrekciókká szelídültek az eredetileg markánsabb változtatások. Ha a képviselők nem állnak a sarkukra, és nem részesítik előnyben az észérveket, az adótörvény továbbra sem lesz egységes, és nem segíti a kormány céljaként megfogalmazott kibontakozást. (VG, 1989. szeptember 19.)
40 éve írtuk
Továbbra is a dollár a legfőbb tartalékvaluta
Változatlanul a dollár a legfőbb tartalékvaluta, az IMF-hez tartozó országok a valutakészletük 80 százalékát dollárban tartják. Az IMF éves jelentése rámutat, hogy csökken a font tartalékvaluta-szerepe, erősödik viszont a márkáé. A Nemzetközi Valutaalap a tavalyi pénzügyi évben csökkentette készenléti hiteleinek számát és összegét. Az elemzés foglalkozik a nemzetközi magánbankok tevékenységével. Úgy látja, hogy ezek a pénzintézetek nem segítik eléggé a nemzetközi fizetési egyensúly megteremtését. A jelentéssel egy időben az IMF közzétette a legfejlettebb tőkés országok nyári inflációs, külkereskedelmi és pénzügyi adatait: az áremelkedések felgyorsultak, az import az exportnál sokkal gyorsabban bővült. (VG, 1979. szeptember 19.)
50 éve írtuk
A nyugat-európai sztrájkhelyzet és gazdasági következményei
A legfrissebb jelenségek tanúsága szerint Nyugat-Európa három országában, Franciaországban, Olaszországban és az NSZK-ban tovább éleződött a helyzet a munka frontján. A sztrájkok új oldalról világítanak rá arra a nem új tényre, hogy a jelenlegi periódusban feszültségek keletkeznek a fejlett tőkés országok gazdaságában. E munkabeszüntetések egyszersmind arra is figyelmeztetnek, hogy a munkások és a munkaadóik ellentétének kiéleződése újabb eljövendő gazdasági feszültségek forrásává válhat. A küzdelem méretei és formái országonként eltérők, de ami a lényeget illeti, mindenütt egy döntő kérdés körül forognak: ki vállalja az egyensúly helyreállításával járó terheket? (VG, 1969. szeptember 17.)
