10 éve írtuk
Újra itt a támogatott hitel
Készülnek a bankok és a takarékszövetkezetek október 1-jére, amikortól ismét igényelhető a támogatott, forintalapú lakáshitel. Az új kölcsön versenyképes lesz a devizaalapú konstrukciókkal is. Kezdetben a hitelcéltól és a nevelt gyerekek számától függően 6,5–9 százalék között alakulhat a kamatok és a kezelési költségek összege, ám ha az állampapírpiaci hozamok továbbra is alacsonyak maradnak, a hitelköltségek is mérséklődhetnek. (VG, 2009. szeptember 22.)
20 éve írtuk
Elbúcsúznak a tőzsdeteremtől
Holnaptól fölöslegessé válik a Budapesti Értéktőzsde kereskedési terme, hiszen az MMTSI-rendszer keretében beindul az elektronikus határidős kereskedés, így minden tőzsdei ügylet elektronikus úton jön létre. A BÉT az elektronizálástól a versenyképesség növekedését várja. (VG, 1999. szeptember 16.)
30 éve írtuk
Adótörvény-módosítás
Minden jel arra mutat, hogy mire újra a parlament elé kerül az adótörvény módosítására vonatkozó előterjesztés, már nyomát sem lehet látni azoknak a jóravaló indulatoknak, amelyekkel a vállalkozásbarát környezet megteremtésére, a teljesítményeket visszatartó adómértékek csökkentésére az újabb reformot kezdeményezték. Mára a csoportos érdekegyeztetések kudarca és a kormány visszakozása következtében korrekciókká szelídültek az eredetileg markánsabb változtatások. Ha a képviselők nem állnak a sarkukra, és nem részesítik előnyben az észérveket, az adótörvény továbbra sem lesz egységes, és nem segíti a kormány céljaként megfogalmazott kibontakozást. (VG, 1989. szeptember 19.)
40 éve írtuk
Továbbra is a dollár a legfőbb tartalékvaluta
Változatlanul a dollár a legfőbb tartalékvaluta, az IMF-hez tartozó országok a valutakészletük 80 százalékát dollárban tartják. Az IMF éves jelentése rámutat, hogy csökken a font tartalékvaluta-szerepe, erősödik viszont a márkáé. A Nemzetközi Valutaalap a tavalyi pénzügyi évben csökkentette készenléti hiteleinek számát és összegét. Az elemzés foglalkozik a nemzetközi magánbankok tevékenységével. Úgy látja, hogy ezek a pénzintézetek nem segítik eléggé a nemzetközi fizetési egyensúly megteremtését. A jelentéssel egy időben az IMF közzétette a legfejlettebb tőkés országok nyári inflációs, külkereskedelmi és pénzügyi adatait: az áremelkedések felgyorsultak, az import az exportnál sokkal gyorsabban bővült. (VG, 1979. szeptember 19.)
50 éve írtuk
A nyugat-európai sztrájkhelyzet és gazdasági következményei
A legfrissebb jelenségek tanúsága szerint Nyugat-Európa három országában, Franciaországban, Olaszországban és az NSZK-ban tovább éleződött a helyzet a munka frontján. A sztrájkok új oldalról világítanak rá arra a nem új tényre, hogy a jelenlegi periódusban feszültségek keletkeznek a fejlett tőkés országok gazdaságában. E munkabeszüntetések egyszersmind arra is figyelmeztetnek, hogy a munkások és a munkaadóik ellentétének kiéleződése újabb eljövendő gazdasági feszültségek forrásává válhat. A küzdelem méretei és formái országonként eltérők, de ami a lényeget illeti, mindenütt egy döntő kérdés körül forognak: ki vállalja az egyensúly helyreállításával járó terheket? (VG, 1969. szeptember 17.)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.