A járvány átárazza a pénzpiacokat
Az év eleje óta igen nagy mértékben, 50 bázispont körül emelkedtek a hazai bankközi kamatok, miután a forint többszöri történelmi mélypontja után a jegybank figyelmeztetést adott ki, hogy minden lehetséges eszközt igénybe vehet az inflációs cél eléréséért. A meglepően magas, a toleranciasáv felső szélét bőven meghaladó januári infláció csak megerősítette, hogy a további forintgyengülés már nem kívánatos az infláció szempontjából. Az MNB a swapállomány csökkentésével ráerősített az amúgy is szűkülő bankközi piaci likviditásra, ami a kereslet-kínálati tényezők miatt is a kamatok emelkedéséhez vezetett. Véleményünk szerint a reálgazdasági folyamatok már nem indokolják a további kamatemelkedést, mivel egyrészt az infláció márciustól visszatérhet a 4 százalék alá, a hazai gazdaság pedig – eltekintve néhány részszegmenstől – nem mutatta a túlfűtöttség jelét, és éppen lassulni készül.
A koronavírus Kínán kívüli terjeszkedése azonban óriási mozgásokat indított el a pénzpiacokon, éles fordulatokat vettek a devizák és a hozamok is. Senki nem tudja megmondani, hogy meddig tart a járvány, milyen mély sebet üt a világgazdaságban, és éppen ezek miatt hogyan fognak alakulni a piacok. Egyelőre a veszteségek számolása történik, ami szintén teljesen bizonytalan. A járvány csillapodása a gazdaságok helyreállásával kapcsolatos reményt is fűtheti, ami akár meg is fordíthatja a piaci trendeket. A tőzsdék és az olajárak mellett igen meredeken zuhannak a fejlett piaci hozamok, az amerikai hozamok történelmi mélységbe süllyedtek, amit a Fed 50 bázispontos váratlan kamatcsökkentése is fokozott, miközben a piacok már további 75 bázispontos vágásra számítanak a következő hónapokban. Ugyanígy számos más jegybank is újra a lazítás irányába léphet, például az ausztrál és a kanadai jegybank is csökkentette a kamatait, és a folyamatnak még egyáltalán nincs vége.
Az amerikai kamatcsökkentés megfordította a dollár addig erősödő pályáját is, hiszen a Fednek jóval nagyobb mozgástere van kamatcsökkentésre, mint a betéti kamatot már eddig is negatív tartományban tartó EKB-nak, ami lényegesen szűkítette a transzatlanti szpredeket, kamatkülönbözetet is. A hazai bankközi kamatok emelkedése és ezzel szemben a fejlett piaci hozamok összeomlása a forint árfolyamában is látványos fordulatot hozott. Korábban már rámutattunk, hogy a forint egyes esetekben már-már menedékdeviza-szerű viselkedést mutat. Az elmúlt hetekben az összeomló tőzsdék, a kockázatvállalási kedv eltűnése, sőt a pánikszerű piaci menekülés közepette a forint fokozatosan erősödött, a dollár ellenében pedig a világ egyik legjobb teljesítményét nyújtotta. Ennek hátterében részben a forint shortolásának költségemelkedése, részben a fejlett piacokon elérhető hozamok szakadása áll. A piaci pánik miatt a befektetők eleve elkezdhették a forint kölcsönvételével finanszírozott kockázatosabb pozíciók, például a forint-mexikói pezó keresztfinanszírozások zárását, emellett elkezdhették zárni a régión belüli carry trade ügyleteket is a régiós hozamkülönbözetek szűkülése miatt, amit a forint felülteljesítése is tükröz a régiós devizákkal szemben. Mindeközben a fejlett piaci kamatok csökkenése leveheti a forint válláról a terhet a későbbi carry trade ügyletek finanszírozásában.
Az olajárak zuhanása – és a koronavírus miatt egyes szolgáltatások árainak várható meredek visszaesése – az inflációs várakozásokat is csökkentheti. Az üzemanyagárak szignifikáns esése miatt már szinte biztos, hogy az infláció márciustól visszatér a toleranciasávba, és akár megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt is. Az olajárak összeomlása – amit az OPEC és Oroszország további kitermelés csökkentését célzó tárgyalásainak megszakadása még fokozott is – emellett a cserearányainkat is érdemben javíthatja, aminek hatására a külkereskedelmi többlet ismét emelkedhet, a folyó fizetési mérleg pedig újra pozitív tartományba kerülhet. Ez további támogatást adhat a forintnak.
A feltehetőleg csillapodó hazai infláció, a kamatkülönbözeteknek a vártnál lényegesen nagyobb szűkülése, az újabb nemzetközi kamatcsökkentési hullám és a forint fokozatos erősödése miatt a hazai bankközi kamatok eddig látott emelkedése elégséges lehet, és elképzelhető, hogy még a swapállomány további szűkítésére sem lesz szüksége az MNB-nek, nemhogy kamatemelésre.
