Közös érdek a járvány terjedésének lassítása

A fokozatosan tovagyűrűző koronavírus-járvány világszerte nyomás alatt tartja az egészségügyi rendszereket, a gazdasági életet és az emberek mindennapjait. Ebben a harcban számos intézkedés szolgálja a vírus terjedésének lassítását. A különösen veszélyeztetett, 65 éves és annál idősebb korosztályba tartozók hazánk lakosságának 19,3 százalékát teszik ki, ami alacsonyabb az Olaszországra jellemzőnél, csaknem azonos a spanyol aránnyal, és magasabb, mint az Egyesült Államok, Dél-Korea vagy Kína értéke.

A hazai 65 éves és idősebb emberek 30 százaléka egyedül él, további 33 százalékuk pedig kizárólag az ebbe a korcsoportba tartozókkal lakik együtt.

Az ő izolálásuk különösen fontos, ezért a jelen helyzetben felértékelődik a helyi közösségek, a szociális alapszolgáltatások és az önkéntesség jelentősége.

A szociális alapszolgáltatások közül a szociális étkeztetést a 65 éves és annál idősebb népességből minden tizedik ember, a házi segítségnyújtást minden huszadik vette igénybe, ám a járvány időszakában a számuk átmenetileg jelentősen bővül. A járványügyi előírások szigorú betartása közben az idős emberek meleg étellel való ellátása, a bevásárlás és a gyógyszerkiváltás terén nő meg a segítségre szorulók száma. A helyi ellátó intézmények dolgozóinak munkáját ebben számos önkéntes is segíti.

Önkéntes munkát a munkaképes korú népesség mintegy harmada végez, túlnyomó többségük közvetlenül, tehát nem valamilyen szervezeten keresztül segít. A most felértékelődő ügyintézés és vásárlás területe korábban is a gyakoribb tevékenységek közé tartozott, az önkéntesek négytizede – majdnem egymillióan – nyújtott segítséget ezen a módon, elsősorban rokonoknak, barátoknak és ismerősöknek. A különféle szervezeteken keresztül végzett önkéntes munkán kívül a járvány időszakában is nagy szükség van az idősek segítésének az ilyen, közvetlen módjára.

Az egészségügy túlterhelődésének elkerülésére a betegellátásban is fontos szerepet kapnak az önkéntesek. Az egészségügy és a szociális gondoskodás területén szakmai végzettséggel rendelkezők körében korábban is az egyik legmagasabb, 37 százalék volt az önkéntes munkát végzők aránya. A dolgozó orvosok mintegy ötöde 65 év feletti, a helyettesítésük átfogó tervet kíván.

A járványügyi intézkedések szigorú betartása mellett szóló egyik legerősebb érv, hogy a koronavírus fertőzőképesebb a szezonális influenzánál, és az ismert esetek alapján számított halálozási rátája jóval magasabb annál.

Összehasonlításképpen: két éve hazánkban 433 ezer influenzás és influenzaszerű megbetegedést diagnosztizáltak. Ez a betegségszám 718 ezer oltott lakos és a vírus hosszú története miatt kialakult részleges immunitás ellenére következett be. Az influenza közvetlenül 66, a tüdőgyulladás és az egyéb heveny alsó légúti gyulladások – amelyek egy része akár az influenza szövődménye is lehet – 1410 beteg életét követelték. A koronavírus által okozott megbetegedés súlyosabb formája elsősorban az időseket és a krónikus alapbetegséggel élőket érinti. Leginkább a magas vérnyomásban szenvedők, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel élők vannak veszélyben. Hazánkban a 65 éves és idősebb népesség körében különösen magas az ezekkel a betegségekkel élők aránya, nemzetközi összehasonlításban meghaladja mind az unió átlagát, mind az olasz vagy a spanyol értéket.

A koronavírus által előidézett járványügyi helyzet átírja a társadalom és a gazdaság működésének megszokott forgatókönyvét. Korábbi húzóágazatok kerülnek marginális szerepkörbe, és alulértékelt területek fontossága, foglalkozások presztízse értékelődik fel. A turizmus például szemmel láthatóan gyakorlatilag leállt, az ipari ágazatok egy része szintén küzd a megrendelések hiányával. A kereskedelmi és vendéglátó egységek jelentős része kényszerűségből szintén leállt. Aki teheti, az otthonából dolgozik, sokan bölcsődés, óvodás gyermekeikre vigyáznak, vagy aktívan segítik a digitális oktatás keretei között tanuló gyermekeik előrehaladását. Ezáltal a digitális eszközök és szolgáltatások piacának bővülése felgyorsult. Hasonlóképpen, az egyébként is gyors ütemben bővülő internetes vásárlás is újabb lendületet kapott. A fellendülő ágazatok azonban nem tudják az átmenetileg gyengébb teljesítményt nyújtó területeken tapasztalható visszaesést kompenzálni.

Az első negyedév gazdasági folyamatait még csak részlegesen érintették a járvány külső és hazai hatásai, a GDP növekedése azonban várhatóan negatívba fordul a második és a harmadik negyedévben, a járvány elhúzódása esetén a negyedik negyedévben is.

A 2019. évi magas bázis miatt az idei csökkenés elkerülhetetlen, mértéke azonban nagyban függ a gazdaság működését javítani hivatott kormányzati intézkedésektől, illetve a korlátozások időtartamától.

Közös érdekünk, hogy felülkerekedjünk a koronavírus-járvány okozta krízishelyzeten. A járvány közvetlen hatásainak mérséklése, terjedésének lassítása miatt fontos, hogy a szabályok szigorú betartásával segítsük azok sikerét, akik áldozatos munkájukkal a mi biztonságunkért küzdenek.