Mit gondoljunk az osztalékcsökkentésekről?

Azok a befektetők, akik a magasabb osztalékot fizető részvények által kínált egyenletes jövedelemkifizetésre helyezik a hangsúlyt, azt láthatják, hogy a Covid–19 vírus miatt e kifizetések mérete csökken és gyakorisága lassul vagy éppen akadozik. De ez nem minden vállalatra igaz.

A részvények hosszú távú eszközök, és egyetlen évnyi osztalék nem képezi jelentős részét egy vállalkozás valódi értékének. A jelenlegi körülmények között, amikor a válogatás nélküli eladási hullám torzítja az értékeltségeket, kulcsfontosságú, hogy meg tudjuk állapítani, melyek a jól irányított, jól tőkésített vállalatok, mert vélhetően ezek fognak viszonylag erősen kikerülni a válságból. És valóban: a legerősebb mérleggel rendelkező cégek, amelyek a legjobban ellen tudnak állni az osztalékokra nehezedő nyomásnak, máris kezdik a relatív felülteljesítés jeleit mutatni.

Szabályozói nyomás

A közelmúltban több ország jogszabályalkotói is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a bankoknak a gazdaság támogatására kellene összpontosítaniuk, és nem az osztalékfizetésre. Az Egyesült Királyság és Új-Zéland illetékesei már fel is kérték a bankokat, hogy függesszék fel az osztalékfizetést, az Egyesült Királyság és az eurózóna biztosítói pedig felkérést kaptak az osztalékfizetés és a részvény-visszavásárlási programok felfüggesztésére.

Más ágazatok is kezdenek nyomás alá kerülni: Euró­pa egyes országaiban például a kormányok bejelentették, hogy nem adnak állami támogatást azoknak a cégeknek, amelyek osztalékot fizetnek. Amerikában a több mint 2000 milliárd dollár sorsát meghatározó CARES törvény a hitel visszafizetésétől számított tizenkét hónapra konkrétan megtiltja a hitelek kedvezményezettjeinek a részvény-visszavásárlást és az osztalékfizetést. A cégek eltérő módon reagálnak erre a nyomásra. Némelyik nemcsak betartja az osztalékfizetési tilalmat, hanem saját hatáskörben további proaktív intézkedéseket is bevezet. Más cégek jelezték, hogy nem tervezik módosítani az osztalékfizetési terveiket, vagyis nincs szükségük állami támogatásra.

Pénzügyi megfontoltság

Világszerte számos vállalat pénzügyi megfontolásból csökkentette vagy későbbre halasztotta az osztalékfizetést. A vállalatok cash flow-jára gyakorolt – tényleges vagy várható − kedvezőtlen hatások hosszát és mértékét övező bizonytalanság miatt a cégeknek gyorsan kell reagálniuk, hogy megelőzzék a készpénzkészleteik kiapadását.

Bizonyos, hogy egyes vállalatok nem lesznek képesek kezelni készpénzállományuk rövid távú elpárolgását, és kénytelenek lesznek csődöt jelenteni. De vannak olyanok is, amelyek jobb „egészségnek örvendenek”, és stabil anyagi helyzetben fognak kikerülni a válságból. Emiatt a fundamentális szempontokat előtérbe helyező befektetőknek a jelenlegi helyzetben nem feltétlenül kell olyan intő jelként tekinteniük az osztalékfizetés elhalasztására, mint átlagos gazdasági körülmények között.

Logisztikai kihívások

A Covid–19 még azoknál a cégeknél is logisztikai kihívásokat okoz, amelyek amúgy gond nélkül folytatnák a szokásos osztalékfizetési gyakorlatukat. Az igazgatótanácsoknak épp úgy alkalmazkodniuk kell a szokatlan körülményekhez vagy a távmunkamódszerekhez, mint az általuk irányított vállalkozásnak. A járványra reagálva az értékpapír-felügyelet számos országban rugalmasabbá tette a vállalati közgyűlések megtartásának idejét és módját meghatározó szabályokat. Ennek ellenére a részvényesi közgyűlések lemondása vagy későbbre halasztása sok esetben azt is jelentette, hogy a vállalatok mégsem tudták jóváhagyni az osztalékfizetést. Egy az ISS Corporate Solutions által közzétett tanulmány szerint március 31-ig a Covid–19-járvány miatt összesen 557 részvényesi közgyűlést halasztottak el vagy mondtak le, míg a virtuálisan vagy képviselők útján megtartott közgyűlések száma az előző évi 286-ról 560-ra nőtt.

Ahol a hatályos jogszabályok és az egyéb logisztikai körülmények lehetővé teszik, a cégek igyekeznek virtuális módon megtartani részvényesi közgyűlésüket. Jó példa erre a Beiersdorf német kozmetikai vállalategyüttes, amely a terveknek megfelelően április végén megtartotta a közgyűlését, és jóváhagyta az osztalékfizetést, de mindezt virtuális eszközök segítségével. Ezek a körülmények csak ideiglenes logisztikai fennakadások, megítélésünk szerint nem változtatják meg egy-egy befektetés tőkemegtérülési profilját, főleg, ha az osztalékfizetés jóváhagyása belátható időn belül megtörténik.

Ezzel szemben Kína…

A korábbi eladási hullámokat követően az ázsiai osztalékfizető részvények a tágabb régió átlagánál jobban teljesítettek. Nagy-Kínán belül sok vállalat stabil osztalékfizető volt több korábbi piaci turbulencia idején – ilyen volt például a TMC csipgyártó (amely tavaly 8,4 milliárd dollár osztalékot fizetett), a CK Infrastructure, a Sun Hung Kai Properties ingatlanfejlesztő és a Guangdong Investment konglomerátum.

A Kína kontinentális részén működő vállalatok – főleg azok, amelyek az államra fontos befektetőjükként tekintenek – az utóbbi időben nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy növeljék a kifizetett osztalék összegét. Ennek hátterében az állt, hogy a kormány kitartóan a befektetők által realizált hozam növelésére ösztönözte a cégeket. Jó példa erre a közelmúltból a China Mobile távközlési óriás, a Shenhua Energy, az ország legnagyobb szénkitermelő vállalata, és az állami háttérrel működő China Overseas Land and Investment (COLI) ingatlanfejlesztő vállalkozás. Mindhárom nemrégiben jelentette be, hogy növeli a kifizetendő osztalékot. A China Mobile a nettó 9,5 százalékos profitcsökkenés ellenére 3,4 százalékkal megemelte a 2019-re fizetendő egész évi osztalék összegét, és biztosította a befektetőket, hogy 2020 teljes egészére stabil osztalékot fog fizetni. A vezetőség a tavalyinál nagyobb kifizetés fő indokaként a részvényesi hozamot említette. A hatalmas készpénzvagyont birtokló Shenhua 40-ről 60 százalékra növelte a kifizetési arányt, és vállalta, hogy 2020-ban és 2021-ben sem megy 50 százalék alá. A COLI pedig olyan osztalékra tett javaslatot, amely egész évre vonatkoztatva 13,3 százalékos növekedést jelent, valamivel többet, mint amennyivel a cég éves profitja nőtt. A kínai értékpapír-felügyelet többször követelte már, hogy a cégek juttassanak többet a részvényeseknek osztalék formájában, mivel a kormány többek között a fundamentális befektetések ösztönzésével próbálja megreformálni a részvénypiacot.

További diszrupcióra számítunk, de ez vélhetően nem módosítja negatív irányba az amúgy stabil vállalatok hosszú távú kilátásait. A felszólításnak általában az erős cash flow-val rendelkező vállalatok tesznek eleget. Az általuk kifizetett készpénz felduzzasztja az állami vállalatok részvényeit birtokló különböző kormányzati szervek kasszáját, főleg, amikor a gazdaság lassuló tendenciát mutat. A legnagyobb osztalékfizetők általában a legnagyobb állami vállalatok, közöttük is a ciklikus profitot termelő pénzügyi cégek, az energiaszolgáltatók és az ingatlanfejlesztők. Közülük soknak az idén még mindig szilárd a mérlege, így változatlan kifizetéseket engedhetnek meg maguknak. Ettől függetlenül a kínai vállalatok profitkilátásai általánosságban továbbra is kérdésesek, mivel a Covid–19-járvány mind az exportra, mind a belföldi fogyasztásra kedvezőtlenül hat. A gyengébb cash flow-val rendelkező kínai vállalatok közül sok csökkenti vagy elhalasztja az osztalékfizetést – csakúgy, mint sok más társuk világszerte.

Jó néhány oka van annak, hogy nyomás alá került az osztalékfizetés, sok esetben a kifizetések csökkentése a jelenlegi helyzetre adott tökéletesen józan válaszként értékelhető. Azonban nem minden vállalat reagál egyformán erre a nyomásra, találkozunk látványos kivételekkel is, például Ázsiában, vagy néhány ellenállóbb ágazatban Európában, ahol a cégek megpróbálnak dacolni a trenddel. A legtöbb vállalatvezetőség számára a cég cash flow-jának stabilitása, a mérleg szilárdsága és az osztalékpolitika fenntarthatósága lesz a legfontosabb szempont, amelyet mérlegelniük kell.

A cikk teljes terjedelmében a Vg.hu-n olvasható.