BUX 39,240.53
-1.65%
BUMIX 3,711.97
-1.12%
CETOP20 1,829.32
-2.80%
OTP 8,422
-0.78%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.75%
-1.73%
-1.49%
ZWACK 18,550
+1.09%
0.00%
ANY 1,570
-0.95%
RABA 1,095
+0.92%
0.00%
+0.63%
-3.12%
-0.94%
OPUS 165.8
-2.01%
+5.42%
-3.90%
0.00%
-3.19%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,918
-1.75%
-1.27%
ALTEO 2,370
-0.84%
+11.76%
-1.22%
EHEP 1,130
-5.83%
-0.83%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-0.77%
0.00%
0.00%
-0.36%
+0.81%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
-0.27%
-3.12%
NAP 1,238
+1.48%
0.00%
-15.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Még nem elég smart Budapest

Az első három helyen 2020-ban Szingapúr, Helsinki és Zürich van.

A Smart City Indexet az IMD svájci verseny­képesség-kutató központ (IMD World Competi­tiveness Center) másodszor készítette el a szingapúri műszaki egyetem (Singapore University for Technology and Design, SUTD) közreműködésével.

A kutatás eredményeit a két intézmény szeptember 17-én mutatta be.

A kezdeményezés egyedülállónak tekinthető, mivel bár az intelligens város – nálunk az okosváros fordítás terjedt el – témakörrel sokan foglalkoznak, de konkrét adatok alapján rangsort még nem készített senki. Valójában maga a fogalom sincs tisztázva. Mást és mást értenek rajta az egyes kutatóműhelyek, de a különböző országok szakértői is. A legáltalánosabb meghatározás úgy hangzik, hogy az intelligens város olyan város, amely úgy használja a korszerű informatikai eljárásokat, hogy azok segítségével hasznos szolgáltatásokat tudjon nyújtani a polgároknak, illetve hogy hatékonyabban oldhassa meg a város problémáit.

Az EU meghatározása a következő: az intelligens város elsősorban nem az informatikai és kommunikációs technológiák használatát, hanem azok segítségével az összes erőforrás okosabb hasznosítását és a kibocsátások csökkentését jelenti.

Az IMD–SUTD-kutatás egy könnyebben értelmezhető, gyakorlatias definícióval dolgozik.

A kutatók szerint az intelligens város olyan város, amely úgy alkalmazza a korszerű technológiákat, hogy azokkal megnöveli az urbanizáció előnyeit, és csökkenti a hátrányait. Ezzel összhangban a számított adatok mellett az emberek véleményét is megkérdezik. Százkilenc várost vizsgáltak két fő terület, a rendelkezésre álló technológiai infrastruktúrák és az általuk kínált lehetőségek, szolgáltatások elemzésével.

Mindkét esetben ugyanazokat a részterületeket vizsgálták.

Ezek az egészségügy és a biztonság, a közlekedés (mobilitás), a cselekvési lehetőségek és a helyi kormányzás minősége. Minden városban 120 ember véleményét kérdezték meg kérdőíves felméréssel a technológiai infrastruktúrával és az általa kínált lehetőségekkel kapcsolatban. A városok helyzetének elemzésénél azt is figyelembe vették, hogy az adott ország, amelyben a város található, hol helyezkedik el az ENSZ által évente megjelentetett „emberi fejlettségi index” (Human Development Index, HDI) szerinti sorrendben. A HDI index a születéskor várható élettartam, az iskolában várhatóan eltöltött évek átlagos száma, az iskolázottság átlagos szintje és az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmi (GNI) mutatói alapján készül.

A 2020. évi elemzés kapcsán a kutatók arra mutatnak rá, hogy a járvány nagy hatással volt a gazdasági és az emberek által érzékelt helyzetre.

Sok európai város a 2019. évi helyezéséhez képest lecsúszott.

A korszerűbb technológiai infrastruktúrával rendelkező országok viszont könnyebben oldották meg a járvány okozta problémákat. Ezzel összhangban az is érzékelhető, hogy a járvány jelentősen növelte a technológiákat használni tudó és nem tudó városok és városlakók közötti különbségeket.

Az első három helyen 2020-ban Szingapúr, Helsinki és Zürich van. 2019-ben Szingapúr, Zürich és Oslo volt az élen, Helsinki akkor a nyolcadik volt. A V4-főváro­sok, továbbá – érdekességként – Bécs és Bukarest helyezéseiből azt látjuk, hogy bár Bécs és Prága vezet, de mindkét város rontotta 2019. évi helyezését.

Budapest a vizsgált országok között, annak ellenére, hogy 2019-ről 2020-ra hat helyet javított, mégis csak Bukarestet előzi meg. Az infrastruktúra tekintetében Budapesten a megkérdezettek többsége az egészségügyi ellátórendszer, a légszennyezettség, a közlekedési dugók és a lakhatási lehetőségek miatt volt a legelégedetlenebb. A szolgáltatások között általában kevesellték az online intézkedési lehetőségeket, kiemelve az út- és egyéb hibák bejelenthetősége, az orvosi vizsgálatokra az időpontkérés, a város pénzügyeibe való betekintés, illetve az általános ügyintézés területén az online megoldások hiányát.

Fotó: Shutterstock

Hangsúlyoznunk kell azonban a kutatással kapcsolatban, hogy annak következtetéseire jelentős hatással van a megkérdezett emberek véleménye. A megkérdezettek száma viszont elég alacsony, csupán 120, függetlenül attól, hogy mekkora városról van szó. A HDI index alapján végzett elemzések kapcsán pedig azt érdemes megemlíteni, hogy a HDI nem városi, hanem nemzeti szintű mutató, amelynek egyes elemei a nemzeti statisztikákban ha nem is városi, de legalább régiós szinten elérhetők.

Például a KSH átlagéletkorra és a születéskor várható átlagos élettartamra vonatkozó adatokat is közöl regionálisan és kiemelten Budapestre. A nemzeti helyett a regionális adatok alkalmazása pontosíthatná a városokról alkotott képet.

Összefoglalva azt kell kiemelnünk, hogy a kutatás szemlélete egyedülálló, mivel nem a technológiai felkészültség alapján ítéli meg a városokat, hanem az ott élő emberek életérzését – amelyet a technológiának szolgálnia kellene – is figyelembe veszi.

Hiába építik ki ugyanis a városokban például a gyors internethálózatokat, ha azok segítségével nem kínálnak életminőséget javító szolgáltatásokat,

illetve ha az emberek anyagiak vagy tudás hiányában nem tudják őket használni. A kutatók a módszertan továbbfejlesztését ígérik, de már a jelenlegi eredmények alapján is úgy vélik, hogy a döntéshozóknak segítséget tudnak nyújtani a problémák azonosításához és a lakosság életminőségét javító megoldásokhoz.

A Smart City Index kutatásvezetője, Bruno Lanvin egyébként az MNB meghívására október 27-én Magyarországon tart előadást Intelligens városok és az egészséges jövő: innováció, urbanizáció és a digitális írástudás fontossága címmel.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek