Elkezdődött az agrárágazat átfogó modernizációja

Ahogy a személyes életutamban, úgy az ország életében is meghatározó esztendő volt 2010. Akkor választottak Mosonmagyaróvár polgármesterévé, ami fontos szerepet játszott abban, hogy ma már nemcsak egy várost, egy térséget, hanem miniszterként egy országot szolgálhatok. Nyolc év szo­cia­lista kormányzás után ugyanebben az évben bízták meg politikai szövetségünket a választók azzal, hogy vezessük ki az országot abból a nehéz helyzetből, amelyet elődeink hibás döntései okoztak. Úgy gondolom, az agrárium esetében ez kétségkívül sikerült.

Az elmúlt évtized egészéről elmondható, hogy az uniós és hazai agrártámogatások kifizetése időben, gördülékenyen megtörtént, ami jelentős pénzügyi biztonságot nyújt a gazdálkodóknak. A támogatások mértéke is emelkedett: 2020-ban az előzetes adatok szerint 886,4 milliárd forintot tett ki, ami több mint másfélszerese a 2010. évinek. Az uniós forrásból finanszírozott közvetlen támogatásokból 2020-ban 500 milliárd forintot fizettünk ki. Ezt egészítették ki – egyes stratégiai jelentőségű ágazatok esetében – a nemzeti támogatások 118,3 milliárd forint értékben. A belpiaci intézkedések részeként összesen 23,4 milliárd forint európai uniós és hazai forrásban részesültek a kedvezményezettek. A Vidékfejlesztési program keretében 243,1 milliárd forintot kaptak a gazdák.

Európa legfejlettebb, több pilléren nyugvó Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerét alakítottuk ki 2012-ben, és azóta is folyamatosan fejlesztjük. Az ag­rár­kár­enyhítési rendszer a növénytermesztés bizonyos időjárási kockázataira megoldás, a biztosításidíj-támogatás pedig a piaci növénybiztosítások díjaihoz járul hozzá. A kockázatkezelési rendszer harmadik pillérét 2018 óta az Országos jégkármérséklő rendszer alkotja. A jégeső okozta károk elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon működik országos szinten. Idén – Európában az elsők között – bevezetjük a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert is.

Az agrárvállalkozások forgóeszköz- és beru­házásfinanszírozását kedvezményes hitelprogramokkal és a hitelgarancia támogatásával segítjük. Kamat- és költségmentes hiteleket biztosítunk olyan rendkívüli helyzetekben, mint például a fagykár, a járványok vagy akár a koronavírus okozta gazdasági nehézségek. A kis- és közepes gazdaságok finanszírozásában kiemelkedő szerepet játszó, 2011-ben indult Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) Folyószámlahitel keretében eddig 18 ezer ügylet született, 209 milliárd forint összegű hitelszerződést kötöttek. A kamat- és költségmentes ASZK Folyószámlahitel Plusz tavaly április óta működik a koronavírus- járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében. Azóta több mint 5000 ügyletben 96 milliárd forintra szerződtek. A 2019 végén indított beruházási kamattámogatási program pedig mostanáig csaknem ezer agrárvállalkozás részére több mint 60 milliárd forint hitel felvételét segítette.

A mezőgazdasági munka jövedelmezősége is nagymértékben emelkedett. A munkaerőegységre jutó reál­jövedelem 2010 és 2020 között hazánkban a kétszeresére nőtt, ami az unió átlagát tekintve Bulgária után a második legnagyobb növekedés. Az élelmiszeripari termelés 2010 és 2020 első tizenegy hónapját összehasonlítva folyó áron 89, változatlan áron 31,6 százalékkal bővült.

A fejlesztések eredményeként egyre válságállóbb az ágazat, és a koronavírus által okozott rendkívüli helyzet bizonyította be igazán, hogy milyen fontos a nemzetgazdasági szerepe. A magyar agrárium folyamatosan biztosítja a hazai lakosság ellátását minőségi élelmiszerrel, miközben stabil termelésével, foglalkoztatásával és bővülő exportjával hozzájárul az egész nemzetgazdaság kiegyensúlyozott teljesítményéhez is. A helyi gazdaságok és piacok szerepének erősítéséért indítottuk el a Válaszd a hazait! kampányt is, amelynek segítségével mindenkit a magyar élelmiszerek fogyasztására buzdítunk.

A kormány és a gazdák közös munkájának köszönhetően a mezőgazdaság és az élelmiszeripar az elmúlt tíz évben nemzetközi összehasonlításban is látványosan fejlődött, emelkedett az ágazat kibocsátása, bővült az agrárexport és az egyenleg, javult a termelékenység és emelkedett a foglalkoztatás is.

A családi gazdaságok szabályozására tavaly év végén egy a 21. század elvárásainak megfelelő törvény született, amely az adminisztrációs terhek csökkentése mellett kedvező adózási és működési környezetet biztosít. A hazai élelmiszer-gazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és a 83 ezer családi gazdaságban dolgozó januártól három működési forma közül választhat: maradhat őstermelő vagy családtagokkal társulva alkothatnak őstermelők családi gazdaságát, illetve családi mezőgazdasági társaságot. Az új törvény mindhárom forma esetében komoly kedvezményeket biztosít.

Tető alá hoztuk az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt – tavaly januárban hatályba is lépett –, amely kimondja: az öntözés közérdek. Az öntözési beruházásoknál az jelentette a legfőbb akadályt, hogy az öntözővizet el kell juttatni a beruházó termőföldjére. A jogszabállyal ezt tettük könnyebbé, ugyanis az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény kimondja, hogy a vízjogi engedéllyel rendelkező termelők az öntözővíz átvezetése érdekében – megfelelő kártalanítás mellett – öntözési szolgalmat alapíthatnak, másrészt átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet a százhektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége.

Megalkottuk az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának jogi feltételrendszerét. Ez egy újabb jelentős lépés az átlátható tulajdonosi rendszer és az optimális birtokszerkezet kialakítása felé. Az osztatlan közös földtulajdon vitathatatlanul a magyar agrárium fejlődésének egyik legnagyobb gátja volt. Magyarországon a 2019. év végi adatok szerint mintegy 2 millió 400 ezer hektáron 1 millió 60 ezer földrészlet állt osztatlan közös tulajdonban. Ezeken a területeken a valódi tulajdonosi szemlélet csak nagyon bonyolult módon valósulhatott meg. A nyáron elfogadott törvény jelentősen egyszerűsíti a megosztási eljárásokat. A megosztás a tulajdonostársak egyezségén alapul, amelyhez a tulajdoni hányad alapján számított többségi döntésre van szükség. A jogszabály a kisebbségbe kerülő tulajdonostársak védelme érdekében olyan garanciákat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy egyik tulajdonosnak se jusson a megosztás során a tulajdoni hányada alapján neki járó résznél kisebb ingatlan, kivéve, ha abba kifejezetten beleegyezik.

Ehhez kapcsolódik a Földet a gazdáknak program, amelynek segítségével a regisztrált magyar földművesek 30 százaléka, csaknem harmincezer személy szerzett földtulajdont. Az árveréseken átlagosan két ingatlant vásároltak, a résztvevők fele 20 hektár alatt vásárolt, 60 százaléka pedig 50 hektár alatt.

Nem elég azonban a gazdatársadalom számára nélkülözhetetlen forrásokat biztosítani, az ágazat jövőjét is szem előtt kell tartani. Ezért megalkottuk Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját, és az intézkedési terv elfogadásával elkezdtük a végrehajtását is. Ez a termelékenység növelése mellett a kisebb műtrágya- és növényvédőszer-felhasználáson keresztül a környezeti erőforrások megőrzéséhez is hozzájárul. A stratégia 2020 végén elfogadott intézkedési terve összesen egymilliárd forintot biztosít a többi között a Digitális Agrárakadémia létrehozására, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság digitális fejlesztésére, a Digitális Termelői Piac kidolgozására, valamint támogatja a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer fejlesztésének, az Okos Tesztüzemi Rendszer, a Nemzeti Élelmiszerlánc Adatszolgáltatási Központ létrehozásának és a GNSS referenciaállomás-hálózat korszerűsítésének előkészítését.

Folytatni kell ugyanakkor a munkát, közösen, össze­ka­paszkodva a gazdákkal! Erőt adhat ebben a küzde­lem­ben, hogy a tavalyi, embert próbáló év után idén óriá­si lehetőségek előtt áll a magyar agrárium! Az uniós Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén ke­resztül ugyanis több mint 4 ezermilliárd forint for­dítható a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesz­té­sére. Nyugodtan mondható, hogy ez az összeg tör­té­nelmi. Ahogyan az a döntés is, hogy a kormány az eddigi 17,5 százalék helyett 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz. Ez nagyságrendileg háromszor annyi tá­mogatás, mint amennyi a 2014 és 2020 közötti Vidék_fejlesztési programban rendelkezésre állt. Szintén jó hír, hogy a jövedelempótló támogatások felhasználásával további 3272 milliárd forintnyi, tisztán uniós forrásból segíthetjük a termelőket. Soha nem látott mértékű támogatásról van tehát szó, amelyből modernizálható az élelmiszeripar, környezetbarát módon korszerűsíthető a mezőgazdasági termelés, és a segítségével hatékonyan át lehet állni a precíziós gazdálkodásra.

A kormányban és az Agrárminisztériumban is azért dolgozunk, hogy a legkisebb falvak lakóitól a nagyvárosokban élőkig, a kistermelőktől a nagyobb gazdaságokig, mindenki a következő évtizedek nyertesévé váljon Magyarországon.

Az írás teljes terjedelmében a VG.hu-n olvasható