Stratégiai eszközzé válhat a munkaerő-kölcsönzés
Példátlan hullámvasutazás jellemezte az elmúlt egy évben a munkaerő-kölcsönzést a koronavírus-járvány miatt. A tavaly tavasszal bevezetett korlátozások és számos termelővállalat ideiglenes leállása átmenetileg drasztikus csökkenést okozott a kölcsönzött munkaerő létszámában. Nyártól aztán fokozatos emelkedés következett,
mára pedig a vendéglátás és idegenforgalom kivételével minden iparágban visszarendeződött a koronavírus-járvány előtti szintre a munkaerő-kölcsönzés volumene.
Sőt, bizonyos szektorokban intenzív növekedés is tapasztalható: a kereskedelemben mintegy 30 százalékkal, a logisztika és raktározás területén pedig ötödével dolgoznak ma többen.
Tavaly év elején mintegy 180 ezer kölcsönzött munkavállaló dolgozott Magyarországon, számuk áprilisban a járvány miatt 120 ezer alá csökkent, június közepétől azonban ismét megnőtt az igény a kölcsönzött munkaerőre, így a létszám mára fokozatosan visszaállt a járványhelyzet előtti szintre.
A hosszú távú trend egyértelmű, hiszen a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének statisztikái szerint az elmúlt tíz évben megduplázódott a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma hazánkban.
A Covid–19-járvány okozta gazdasági válságban pedig az látszik, hogy még inkább előtérbe került ez a foglalkoztatási forma, hiszen kiszámíthatatlan, tervezhetetlen gazdasági környezetben a munkaerő-kölcsönzés megfelelő rugalmasságot biztosít.
Emellett maximálisan ki tudja szolgálni a munkaerőpiac optimális létszámgazdálkodásának igényeit, a folyamatos változások figyelembevételével. A magyar cégek tehát hajlandók a korábbiaknál nagyobb arányban alkalmazni kölcsönzött munkaerőt, hiszen szükségük van arra a rugalmasságra, amit ez a foglalkoztatási forma biztosít. Fogalmazhatunk úgy, hogy szemléletmódban kezdünk felzárkózni Nyugat-Európához, ahol a sok munkavállalót foglalkoztató vállalatok a kölcsönzött munkaerőre abszolút stratégiai eszközként, a flexibilitás egyik zálogaként tekintenek.
A fizikai munkavállalók mellett a fehérgalléros munkakörök esetében is új pozíciók nyílnak, a cégek elkezdtek újra toborozni, munkaerőt felvenni. A járvány által leginkább érintett szektorokból egyes munkavállalók átmenetileg ugyan más iparágakban keresnek boldogulást, de amint a járványügyi és ezzel párhuzamosan a gazdasági helyzet tovább javul, várhatóan nagy igény jelentkezik majd ezeken a területeken is a munkaerőre, és erre a munkaerő-kölcsönzés kiváló megoldást nyújthat. A szakma bízik abban, hogy 2021-ben a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatásának volumene a korábbi évek dinamikája szerint tovább növekszik.
Az év második felében a piac várhatóan gyorsan fel fogja szippantani az elmúlt évben felgyűlt munkaerő-felesleget.
A vendéglátás stabilizálódásával pedig újra visszaáll az a strukturális munkaerőhiány, amely az elmúlt években a magyarországi munkaerőpiacot jellemezte. A jól körvonalazódó nagyobb beruházások és a kiszámíthatatlanabb nyersanyag-utánpótlás miatt a munkaerő-kölcsönzésre még nagyobb feladatok várnak. Tovább kell szélesíteni a portfóliójukat az ebben az iparágban sikerre törekvő vállalkozásoknak, hogy a magyarországi piacon és a szomszédos harmadik országban elérhető munkavállalók mellett további szakembereket tudjanak megszólítani. A cél, hogy az új beruházások humánerőforrás-igényét ki tudják elégíteni a jövőben is.
Kétségtelenül felértékelődött a tapasztalt, jól teljesítő munkavállalók szerepe, ezzel együtt a hatékony toborzás, a fejvadászat és a munkaerő-kölcsönzés is kulcskérdés lett. A minőségért folytatott kiélezett harcban muszáj szintet lépni:
fejleszteni kell a digitális toborzási eszközöket, bevetni az innovatív technológiákat, chatbotokat, közösségi médiát, és minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az adatbázisok rendszerszerű, naprakész és értő kezelésére – és ne feledjük, ezek a megoldások már nemcsak a szellemi foglalkoztatottaknál, de a kékgallérosoknál is szinte kötelezők.
Gyorsan kell válaszokat adni a még gyorsabban változó környezet kihívásaira, és mi arra számítunk, hogy vállalati és munkavállalói oldalról is nagyobb szerep jut majd a munkaerő-kölcsönzésnek.
A WHC csoport is ebbe az irányba kötelezte el magát, és olyan technológiákat fejlesztett ki az elmúlt időszakban, amelyektől mind a toborzásban, mind a munkavállalók megtartásában kiemelkedő eredmények várhatók. Mindazonáltal a digitalizáció és a technológiai innováció ma már nem egyszerűen versenyelőnyt biztosít a munkaerő-kölcsönzési piacon, hanem a túlélés záloga.
