Vélemény

Ellenőrzések kereszttüzében az online kereskedelem

Az idei évben a pandémia hatására tovább erősödő hazai online kereskedelmet uniós szinten is szigorodó szabályozás. Vélemény.

Az idei évben a pandémia hatására tovább erősödő hazai online kereskedelmet uniós szinten is szigorodó szabályozás és hazánkban kifejezetten aktív hatósági figyelem övezi. Folyamatosak a fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzések, és csak úgy záporoznak a szankciók: bírságra, kötelezésekre, honlapblokkolásra kell számítaniuk a jogsértő webáruházaknak.

Legutóbb az eMAG vállalatcsoportnak került bő négymilliárdjába a fogyasztókat megtévesztő akciózási, árazási gyakorlat, míg a kiszabható bírság maximumával büntette a a proinzulin C-peptidet tartalmazó kozmetikumok forgalomba hozóját. A GVH mellett a fogyasztóvédelmi hatóságok is folyamatosan ellenőriznek és büntetnek.

Az ITM berkein belül működő IT Labor célirányosan kutatja fel és rögzíti a fogyasztók megtévesztésének gyanúját felvető honlapokat, míg a hatósági eljárást a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi hatóságai viszik végig,

a tapasztalatok szerint 50-80 százalékos kifogásolási rátákkal.

Górcső alá kerülnek a webáruházak fogyasztókat megtévesztő kommunikációs és tájékoztatási gyakorlatai, az általános szerződési feltételek, a használati útmutatók és a jótállási jegyek. Kiemelt célpontok a webes értékesítésen belül is a gyógyulást ígérő étrend-kiegészítők, orvostechnikai eszközök és egyéb, a koronavírusra hivatkozó reklámokkal hirdetett termékek, valamint a „vegán”, a „natúr” és hasonló jelzőkkel forgalmazott kozmetikumok is. Szemben a GVH joggyakorlatával, a fogyasztóvédelmi hatóságok által feltárt első e-kereskedelmi jogsértést az ellenőrzöttek többsége megússza egy figyelmeztetéssel, a második alkalommal azonban már kötelezően bírságol a hatóság.

Fotó: Shutterstock

Utóellenőrzésre márpedig mindig sor kerül, a visszaesőknél pedig vastagabban fog a ceruza, ráadásul a jogsértő cégeket két évre még közszemlére is teszik egy adatbázisban, ami külön pofon a reputációjukra kényes vállalkozásoknak. Még akkor is, ha történetesen egy zöld színű megjegyzésben jelölik, ha időközben már orvosolták a jogsértést.

A folyamatos hatósági ellenőrzések ténye mellett érdemes a vonatkozó szabályozás szigorával is számolni.

Ami a kiszabható szankciókat illeti, nem feltétlenül a bírság a legrosszabb. Egy-egy kötelezés is komoly érvágás lehet, és ha például ugyanazt a jogsértést nemcsak a magyar, hanem két másik EU-tagállam fogyasztóival szemben is elkövetik, akkor bizony idén év elejétől sor kerülhet az adott honlap blokkolására. Sőt, termékbiztonsági fronton ha csak egy EU-tagállamban, így a magyar fogyasztók számára történik a digitális térben veszélyes termék értékesítése, a nyár közepétől már akkor is lehetősége van a hatóságnak a honlapot blokkoltatni.

A szankciók bő tárháza tehát adott.

Az innen-onnan átmásolt ászf-ek, jótállási jegyek online alkalmazásának és a jogi kontroll nélkül kreált és alkalmazott termékjelölések használatának már középhosszú távon is igen nagy lehet az ára. Az ITM az egyik legutóbbi sajtóközleményében több százmillió forintos bírságokat helyezett kilátásba a tanúsító szervezetek minősítő jelöléseit jogosulatlanul felhasználó forgalmazóknak, gyártóknak.

A jogsértő webáruházak az idővel futnak versenyt, szerencséjük főleg azon múlik, hogy a fogyasztó, a versenytárs vagy a forgalmazás és a közreadott fogyasztói tájékoztatások jogszerűségét több szempontból is ellenőrző valamelyik hatóság mikor lép fel ellenük.

Mert nálunk – más EU-tagállamoktól eltérően – nemcsak fogyasztói panaszbejelentések miatt, hanem hivatalból is ellenőriznek az illetékes hatóságok, és a szankciók igen kellemetlenek lehetnek.

A nyitás kapujában például az online jegyértékesítőknek is azt javaslom, vonják le a Budapest Parkot üzemeltető vállalkozással szemben meghozott GVH-döntés tanulságait, és ne trükközzenek, már a vásárlási folyamat legelején korrekten mutassák be a kezelési költségeket. Általános jó tanácsom pedig a bírságok, a honlapblokkolások és egyéb szankciók kockázatának minimalizálására a fogyasztóvédelmi és reklámjogi szakértő bevonásával történő preventív felkészülés, ami sokkal hatékonyabb, mint a már megindult hatósági eljárásokban menteni a menthetőt.

Jogsértőnek találta az Asztro Show-t a versenyhivatal

A jósműsor a fogyasztókat megtévesztve sürgette telefonálásra a tévénézőket.

 

szabályok Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Magyarország Európai Unió digitális online fogyasztóvédelem Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelem eMag vásárlás
Kapcsolódó cikkek