A japán kormány a Covid–19-járvány miatt július 8-án rendkívüli állapotot hirdetett Tokióban augusztus 22-ig. Ezt azt jelenti, hogy a július 23-tól augusztus 8-ig tartó tokiói olimpiai játékok nagy eseményein a nézők beengedésére vonatkozóan szigorú korlátozások lesznek érvényben.
Az új korlátozások kétségkívül csalódást okoznak Szuga Josihide japán kormányfőnek, aki az olimpiai játékok megrendezésével azt szeretné demonstrálni, hogy Japán túljutott azokon a nehézségeken, amelyekkel a 2011-es földrengés és a fukusimai nukleáris katasztrófa óta nézett szembe az ország.
Nem lesz azonban tomboló szurkolás semelyik versenyszámnál. Az ünnepi hangulat gyorsan elillant Tokióban, ahogy a helyi gazdaság fellendítéséhez fűzött remények is.
Való igaz, hogy Japánban a rendkívüli állapot jóval enyhébb, mint sok nyugati országban az elmúlt 16 hónapban alkalmazott lezárások. Az emberek még mindig szinte a megszokott módon intézhetik a vásárlásaikat, mehetnek étterembe, habár több szigorítás vonatkozik a vendéglátóhelyek és a bevásárlóközpontok nyitva tartására.
Ez azonban a negyedik, a járvány miatt kihirdetett rendkívüli állapot Tokióban 2020 áprilisa óta.
A Szuga-kormány azt „kérte” az emberektől, hogy kerüljék az utazásokat, és otthonról dolgozzanak a rendkívüli állapot idején, és ez a 2020 áprilisa és májusa közötti első rendkívüli állapot alatt hatékonynak bizonyult.
Később azonban a kormányzat más megközelítést alkalmazott. Ősszel például utazásra bátorították az embereket, hogy ezzel támogassák a turizmus élénkítését. A fertőzésszám 2020. végi nagy megugrását követően azonban kihirdették a második rendkívüli állapotot január 8. és március 21. között, majd bevezették a harmadikat április 25. és június 20. között.
Nem meglepő módon a közvélemény egyre kritikusabbá vált a kormánnyal, miután az nem volt képes megfelelő előrejelzéseket adni a járvánnyal kapcsolatban, illetve nem tudta kontrollálni a fertőzéseket.
Emellett egyre növekedett az elégedetlenség az oltási folyamat lassúsága miatt. A bírálóknak igazuk van: Japánban a beoltottak aránya jóval elmarad a legtöbb fejlett gazdaságétól.
A közvéleményben megosztottság alakult ki azok között, akik a teljes olimpiai-paralimpiai játékok eltörlését követelik, és azok között, akik ellenzik a társadalmi életre és gazdasági tevékenységekre vonatkozó erős megszorításokat. Nyilvánvaló, hogy a kormányzat nem tud egyszerre mind a két oldalnak a kedvére tenni, ezért a keskeny középutat választotta, amikor az olimpia nézők nélküli megtartását támogatta.
Gazdasági fronton a teljes fogyasztás csökkent az idén a fertőzésszám Tokióban tapasztalható ismétlődő növekedése és a rendkívüli állapot bevezetésének, majd leállításának váltakozása miatt.
Április és június között a Nikkei 225 tőzsdeindex rosszabbul teljesített minden más fejlett gazdaság tőzsdeindexénél. Miután a gazdaság gyengélkedése politikailag mindig káros a kormányzó párt számára, így Szugára óriási nyomás nehezedik amiatt, hogy a gazdaság erőteljes újranyitását és fellendülését kellene elérnie.
A gazdasági tevékenységek teljes körének folytatásához és annak biztosításához, hogy az olimpia valóban ünnepi esemény legyen, az új fertőzések számának alacsonyan kellene maradnia.
Ennek egyetlen módja, ha felgyorsítják az oltások beadását. Habár mostanra már felgyorsult, Japán későn kezdett hozzá az oltóanyagok beszerzéséhez. A japán hatóságok most azt közölték, hogy június végén az ország csak 13,7 millió adagot kapott meg a várt 40 millió Moderna vakcinából.
Bármi is történik idén nyáron, Szugára szeptemberben a pártvezetők megválasztása, majd a jelenlegi törvényhozási ciklus lejárta, október vége előtt parlamenti választás vár (az alkotmány értelmében a választást október 22-én vagy előtte tartják – a szerk.). Amint az olimpiai játékok véget érnek, Japánban elkezdődnek a politikai játszmák.
Project Syndicate, 2021.
