Új fogyasztóvédelmi előírások tengerében
Az utóbbi pár évben a korábban megszokottnál is dinamikusabban fejlődnek a fogyasztóvédelmi előírások, európai uniós és hazai szinten egyaránt. Kihirdetésük és hatálybalépésük időpontja azonban – a jogalkalmazók szerencséjére – többnyire eltér, így fel lehet készülni „élesben történő” alkalmazásukra.
2022. január elsejétől hatályosak, vagyis három hónapnyi idejük van a vállalkozásoknak, hogy felkészüljenek a fogyasztó és a vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására irányuló szerződések szabályait megállapító 373/2021 (VI. 30.) Kormányrendelet alkalmazására, amely a „mögöttes” 2019/770-es és 2019/771-es EU-irányelveket ülteti át a hazai jogrendbe, alapvető reformokat hozva a szerződésszerűség és a hibás teljesítés területén. Például a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon olyan frissítésekről, amelyek a szolgáltatás szerződésszerűségének a fenntartásához szükségesek, és biztosítania is kell ezeket a frissítéseket.
2022. január elsejétől hatályos a Polgári törvénykönyv fogyasztói szerződésekre vonatkozó új rendelkezése is, amely szerint ha digitális szolgáltatást vagy egy termékhez kapcsolódó digitális elemet is tartalmazó szolgáltatást vásárol a fogyasztó, kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, és mással sem javíttathatja ki.
Hoz majd számos új előírást 2022 tavasza is: generális elvárásként 2022. május 28-tól az árcsökkentés kommunikációjakor meg kell majd jelölni a korábban alkalmazott ára(ka)t, kivéve az élelmiszereknél és a romlandó vagy a minőségüket rövid ideig megőrző termékeknél. A fogyasztónak valótlanul beharangozott árcsökkentést persze jelenleg is a fogyasztókat megtévesztő kereskedelmi gyakorlatként szankcionálhatják a hatáskörrel rendelkező hatóságok, de az új előírások fokozzák majd az ellenőrzések hatékonyságát, hiszen egyszerűbb lesz a kamuleárazások feltárása, ha a vállalkozás az árcsökkentést megelőzően alkalmazott, úgynevezett bázisárat nem tudja bemutatni.
Szintén jövő év május 28. napjától számíthatnak igen súlyos pénzbírságra a „kettős minőség”-ben utazó vállalkozások, amelyek az adott tagállamban egy árut a másik tagállamban forgalmazott áruval megegyezőként kínálnak, miközben az azok összetételében vagy jellemzőiben eltérések vannak, például ha az ugyanolyan címke és elnevezés ellenére kevesebb a hatóanyag a termékben. Kivétel persze, ha a beltartalom minőségi eltérését jogszerű és objektív tényezők indokolják.
A jogsértésen kapott cég legalább a nettó árbevételének 4 százalékával megegyező összegű, vagy ha ez megállapíthatatlan, akkor kétmillió eurós fogyasztóvédelmi bírsággal számolhat.
Érdemes figyelni a 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) úgynevezett fekete listájának bővülésére is: jövő év május 28. napjától tilalmazott lesz a keresési eredmények megadása a fogyasztó online keresési lekérdezésekor anélkül, hogy egyértelműen felfednék a fizetett hirdetéseket, vagy a termékeknek a keresési eredmények között a kifejezetten magasabb rangsorolását célzó kifizetést. Tilos lesz továbbá a rendezvényekre szóló jegyek viszonteladása a fogyasztóknak, ha azokat automatizált eszközökkel vette a kereskedő, hogy megkerülje az egy személy által megvásárolható jegyek számát.
Kis visszatekintésként pedig kiemelést érdemel a közelmúlt jogszabályváltozásai közül, hogy korrigálta a jogalkotó a kötelező jótállásról szóló 151/2003 (IX. 22.) Kormányrendelet mellékletét: január elsejével a mellékletbe felvett új termékcsoporthoz tartozó termékek tartozékaira és alkotórészeire is kiterjesztette a sávos kötelező jótállást. Uniós platformon pedig idén július 16-tól alkalmazandó az EU 2019/1020-as piacfelügyeleti rendelete, amelynek értelmében a súlyosan veszélyes termékek értékesítését akár honlapblokkolással is szankcionálhatják a fogyasztóvédelmi hatóságok.
