Új csúcson az európai kockázati tőke
Borász barátaim rendkívül hálásak egy-egy jó évjáratért, ha pedig két egymást követő évben is kegyes hozzájuk az időjárás és a sors, akkor sokan rebegnek hálaimákat a megfelelő fórumokon.
Most az európai kockázatitőke-befektetőkön a sor:
a világjárvány dacára is minden várakozást felülmúló 2020-as évet követően szeptember végéig 73,7 milliárd euró volt a kockázatitőke-ügyletek teljes idei összege az öreg kontinensen. Csak a miheztartás végett: a magántőke-befektetések teljes európai piacát nyomon követő PitchBook Data adatai szerint tavaly ugyanekkor 29,5 milliárd eurón állt a számláló, és ennek fennen örvendeztünk.
Hogy mi az oka ennek a fékevesztett tempónak? Egyfelől a kontinentális piac eddig soha nem látott pénzbősége: minden eszközosztály értékeltsége az egekben van, a kockázati tőke tűnik az egyetlen „menekülési útnak”, ahol még némi extra hozam remélhető. Továbbá számos nagy összegű ügylet is lezárult ebben az időszakban:
a 25 millió eurónál nagyobb összegű tranzakciók az idei összérték 75,5 százalékát adták szeptember végéig.
Végezetül az sem elhanyagolható szempont, hogy egyre gyakoribbak az 500 millió eurót meghaladó ügyletek, amilyen például a Revolut pénzügyi szolgáltató 672,9 millió eurós, mesébe illő, 27,8 milliárd eurós befektetés utáni értéken végrehajtott finanszírozása volt. Üröm az örömben, hogy Kelet-Közép-Európa kockázatitőke-piaca ebben az időszakban leginkább stagnált, azonban ez feltehetően inkább fáziskésés, mintsem fundamentális különbség.
Kitapintható, hogy a kockázati tőkével működő vállalatok egyre gyakrabban keresnek további finanszírozást ambiciózus növekedési céljaik eléréséhez, legyen szó munkaerő-felvételi hullámokról vagy a technikai infrastruktúrába történő komoly beruházásokról.
És – aminek az előjelei már tavaly is sejthetők voltak – mostanra bizonyossá vált, hogy a Covid–19 elenyésző hatással volt a késői fázisban lévő tőkeügyletekre. Mi több, a legfejlettebb stádiumban lévő, kockázati tőkével finanszírozott európai vállalatok esetében egyfajta doppingszerként szolgált, felgyorsítva a növekedést. De beszéljenek inkább a számok: a PitchBook Data adatai szerint az első három negyedév összértékében egyértelmű a késői fázisú tőke dominanciája: az 54,3 milliárd eurós tranzakciós érték a teljes finanszírozás csaknem háromnegyedének, 73,6 százalékának felel meg.
Az eszeveszett tempójú rali a nem hagyományos befektetői részvételű kockázatitőke-ügyleteket sem „kímélte”:
az 57,3 milliárd eurós, háromnegyed éves összérték új éves rekord. Nem meglepő, hogy a digitális szcénában jeleskedők taroltak: a virtuális rendezvényplatformot építő – mintegy mellékesen Európa egyik leggyorsabban növekvő vállalataként számon tartott – londoni Hopin 380,5 millió eurós tőkebevonást hajtott végre 6,6 milliárd eurós befektetés utáni értéken. Ehhez zárkózott fel a barkács-, háztartási és kertészeti cikkek online kiskereskedelmével foglalkozó ManoMano egy 296,1 millió eurós ügylettel.
És mivel a focit is gólra játsszák, emlékezzünk meg röviden az exitekről is, hiszen ezek értéke is eposzi magasságokba kapaszkodott szeptember végére, elérve a 115,6 milliárd eurót.
Ebben óhatatlanul szerepe volt annak is, hogy a rendkívül magas aktivitási szint megugró értékeléseket eredményezett, aminek logikus következménye a kimaxolt értéken és kiemelkedő hozamokkal végrehajtott exit. Ezek 86,1 százaléka nyilvános tőzsdei bevezetés formájában zajlott: a harmadik negyedévben rekordszámú, 135 IPO jött össze, mindössze félmillióval elmaradva a bűvös 100 milliárd eurós álomhatártól. Mivel ennek a formának a pandémia és az azt megelőző időszak sem igazán kedvezett, érdemes ezt az eddigi második legnagyobb negyedéves adattal összevetni még 2018-ból – háromszoros különbséget látunk az idei periódus javára, és a szakemberek arra számítanak, hogy a nyilvános tőzsdei bevezetések dominanciája folytatódni fog az év hátralévő részében.
A harmadik negyedév IPO-bajnoka a Nasdaqot megcélzó Sportradar volt: a sportadatokat és digitális tartalmakat szolgáltató vállalkozást 25 milliárd eurós befektetés utáni értéken vezették be a tőzsdére. Ez azok után különösen nagy szó, hogy a csapatnak volt egy balul elsült exitkísérlete egy különleges felvásárlási célú vállalattal (Special Purpose Acquisition Company, SPAC).
De hogy a manapság már a SPAC-on keresztüli finanszírozás is rutinszerűen működik, azt két tőzsdei premier bizonyította az igencsak eseménydús harmadik negyedévben: az online autókereskedő Cazoo 5,5 milliárd, az elektromos függőleges fel- és leszállást (eVTOL) fejlesztő Lilium 2,1 milliárd eurós befektetés utáni értéken vonult be a parkettre, mindkettő a SPAC-ok révén.
